I. János francia király
| I. János | |
 | |
| Ragadványneve | Utószülött János |
| Franciaország királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1316. november 14. – 1316. november 19. | |
| Elődje | X. Lajos |
| Utódja | V. Fülöp |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Capeting |
| Született | 1316. november 14. Párizs |
| Elhunyt | 1316. november 19. (5 naposan) Párizs |
| Nyughelye | Saint-Denis-székesegyház |
| Édesapja | X. Lajos francia király |
| Édesanyja | Magyarországi Klemencia |
| Testvére(i) | II. Johanna navarrai királynő |
| Vallás | római katolikus |
 | |
| I. János címere | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. (Utószülött) János (Vincennes, 1316. november 15. – Vincennes, 1316. november 19.) a középkori Franciaország és Navarra királya (szintén I. János néven), X. (Civakodó) Lajos és Magyarországi Klemencia fia, Navarrai Johanna féltestvére volt. A tizenharmadik Capeting-uralkodó volt, az egyetlen, aki már születése előtt viselte Franciaország királyi címét, és emiatt az egyetlen, aki ezt a címet egész életében viselte. Uralma a legrövidebb volt a francia királyok között. Noha a mai történetírás egyértelműen királyként tekint rá, az ő korában ez nem volt egészen egyértelmű, csak II. (Jó) János trónra lépésétől kezdve, miként második királyként hivatkoztak rá.
Atyja június 5-én bekövetkezett halála után született, ám alig öt napig élt. A Capetingek közül egyedülálló módon Jánosnak keresztelték. Ekkor nagybátyja, az addig régensként uralkodó Hosszú Fülöp örökölte a trónt.
A legenda
A középkori Európában meglehetősen magas volt a csecsemőhalandóság, így János halálának oka sokféle lehetett, mégis, már nem sokkal ezt követően mérgezésről kezdett el terjedni a szóbeszéd. Ezt azzal támasztották alá, hogy sok embernek érdekében állhatott a gyermek halála, és az apja is váratlanul halt meg. A halál okát mind a mai napig nem ismerjük.
Jóval komolyabb problémát vetett fel, hogy a Capetingek hosszú sora megszakadt. Az uralkodóház történetében most először fordult elő, hogy az apát nem a legidősebb fiú követi a trónon. Mivel már maga X. Lajos is úgy halt meg, hogy nem hagyott hátra élő fiúutódot, a trónöröklés kérdésessé vált. Így aztán eldöntötték, hogy megvárják Magyarországi Klemencia özvegy királyné szülését, s arra az időre Lajos öccsét, Poitiers-i Fülöpöt nevezték ki régensnek. Miután a gyermek János meghalt, Fülöp a száli frankok törvényére hivatkozva királlyá koronáztatta magát, és ezzel elütötte Lajos lányát, Johannát a francia tróntól.
János haláláról az idők folyamán számos bizonyíthatatlan szóbeszéd terjedt el, melyeket legjobban Maurice Druon foglalja össze regényciklusában, Az elátkozott királyokban. Eszerint Jánost egy idegen csecsemővel helyettesítették, így nem ő esett áldozatul a hatalomvágyó Fülöp, jobban mondva Fülöp nagyravágyó anyósa, gyilkosságának. Az is táplálhatta ezt a hiedelmet, hogy míg a százéves háborúban elszenvedett poitiers-i vereség során foglyul ejtett II. Jánost a britek rabságban tartották (1356–1360), egy bizonyos itáliai, Giannino Baglioni, X. Lajos fiának adta ki magát.
Baglionit Cola di Rienzo támogatta és segítette a kezdet kezdetén, hogy franciaországi hátország kiépítésével saját római pozícióit erősítse. Rienzo 1354-es halála után két évvel János fel is lépett trónkövetelőként. Először Magyarországra ment, ahol Nagy Lajos elismerte Civakodó Lajos fiának – Klemencia révén saját unokatestvérének –, de az avignoni pápa, IV. Ince már nem volt erre hajlandó 1360-ban. Baglionit végül bebörtönözték Nápolyban, ahol 1363-ban halt meg.
Származása
| Utószülött János (Párizs, 1316. november 15.– Párizs, 1316. november 19.) francia király |
Apja: Civakodó Lajos (Párizs, 1289. október 4.– Vincennes, 1316. június 5.) francia király |
Apai nagyapja: Szép Fülöp (Fontainebleau, 1268– Fontainebleau, 1314. nov. 29.) francia király |
Apai nagyapai dédapja: Merész Fülöp (1245. április 20.–1285. október 5.) francia király |
| Apai nagyapai dédanyja: Aragóniai Izabella (1247 körül –1271. január 28.) | |||
| Apai nagyanyja: I. Johanna (Bar-sur-Seine, 1271. január 14.– Vincennes, 1305. április 4.) navarrai királynő |
Apai nagyanyai dédapja: Kövér Henrik (12447 körül –1274. július 22.) navarrai király | ||
| Apai nagyanyai dédanyja: Blanche d'Artois (1248 körül –1302. május 2.) | |||
| Anyja: Magyarországi Klemencia (Nápoly, 1293 körül – Párizs, 1328. október 12.) |
Anyai nagyapja: Martell Károly (Nápoly, 1271. szeptember 8.– Nápoly, 1295. augusztus 19.) magyar trónkövetelő |
Anyai nagyapai dédapja: Sánta Károly (1254 körül –1309. május 5.) nápolyi és szicíliai király | |
| Anyai nagyapai dédanyja: Magyarországi Mária (1257 körül –1323. március 25.) | |||
| Anyai nagyanyja: Ausztriai Klemencia (Bécs, 1262. január 22.– 1293. február 7.) |
Anyai nagyanyai dédapja: Ausztriai Rudolf (1218. május 1.–1291. július 15.) német király | ||
| Anyai nagyanyai dédanyja: Gertrud von Hohenberg (1225 körül –1281. február 16.) |
Források
- ↑ Noha 1830-ban XIX. Lajos mindössze 20 percig uralkodott, a trónöröklés szabálytalansága miatt ezt hivatalosan nem ismerik el.
- ↑ Giesey, Ralph E.. Le rôle méconnu de la Loi Salique: La succession royale, XIVe-XVIe siècles.. Paris: Les Belles Lettres
- ↑ János, Haász: Aki egész életében király volt, hacsak túl nem élte a halálát (magyar nyelven). index.hu, 2018. február 11. (Hozzáférés: 2019. július 10.)
- ↑ 9 uralkodó a középkorból, aki csak néhány pillanatra tudhatta magáénak a hatalmat (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2018. június 4. (Hozzáférés: 2019. július 10.)
| Nemzetközi katalógusok |
|---|