I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban
Mára a I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban a társadalom különböző területein nagy érdeklődésre számot tartó és fontos témává vált. Hatása és hatóköre egyre nyilvánvalóbbá válik mindennapi életünkben, vitákat, tanulmányokat és kutatásokat generálva, amelyek célja, hogy jobban megértsék hatását. Megjelenése óta a I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban minden korosztálytól és szakmától függetlenül felkeltette az emberek figyelmét, és kulcsfontosságú vitaponttá vált családi összejöveteleken, kávézós beszélgetéseken és még tudományos körökben is. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban néhány legfontosabb vonatkozását és annak mai fontosságát, valamint a jövőbeni lehetséges következményeit.
| I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban | |
| Világörökség | |
 | |
| A caernarfoni vár nyugati nézete | |
| Adatok | |
| Ország | Wales |
| Világörökség-azonosító | 374 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, III, IV |
| Felvétel éve | 1986 |
| Elhelyezkedése | |
 I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban
Pozíció Wales térképén
| |
 é. sz. 53° 08′, ny. h. 4° 16′53.133333°N 4.266667°WKoordináták: é. sz. 53° 08′, ny. h. 4° 16′53.133333°N 4.266667°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban témájú médiaállományokat. | |
I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban néven váltak a világörökség részévé 1986-ban az alábbi walesi műemlékek:
A Wales északnyugati részén fekvő Gwynedd a római uralom alatt Venedotia provincia volt. A rómaiak elvonulása után a tartomány központja Aberffraw lett, a vidék urai Aberffraw királyainak nevezték magukat. Rhodi Mawr a 9. században megpróbálta egyesíteni Gwynedd, Powys és Dél-Wales egyes részeit. A walesiek megtagadták, hogy adót fizessenek I. Eduárd angol királynak, ezért 1276-ban Eduárd háborút indított a walesi Llywelyn ap Gruffydd herceg ellen. 1277-ben a legyőzött Llywelyn már csak az északkelet-walesi Gwynedd grófságot mondhatta magáénak. Eduárd ezt a részt is meghódította 1283-ban és az esetleges lázadások megelőzésére addig nem látott mértékű várépítésbe fogott: húsz év alatt tíz vár épült. A király főépítésze Walesben James de Saint-George volt.
1301-ben a király fiának, a későbbi II. Eduárdnak adományozta a walesi hercegi címet. Azóta hagyományosan az angol trónörökösöknek ez az egyik címe.
.svg){kind=small}
