Huso

A mai cikkben a Huso-ről fogunk beszélni, amely ma nagyon fontos téma. A Huso olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon, a társadalom különböző aspektusaiban betöltött jelentősége miatt. Többek között a gazdaságra, politikára, technológiára, kultúrára gyakorolt ​​hatásából a Huso olyan témának bizonyult, amely nem marad észrevétlenül. Ebben a cikkben elemezzük a Huso különböző szempontjait, valamint annak időbeli alakulását és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül néhány konkrét példát is megvizsgálunk arra vonatkozóan, hogy a Huso hogyan változtatta meg a mindennapi életünkben felmerülő különféle kihívásokkal való szembesülést. Kétségtelen, hogy a Huso olyan téma, amely arra hív bennünket, hogy gondolkodjunk el, és nyissuk meg elménket új ötletek és megközelítések előtt. Ne hagyja ki ezt az érdekes cikket a Huso-ről!

Huso
Evolúciós időszak: Kora pliocén - jelen[1]
Szibériai viza (Huso dauricus)
Szibériai viza (Huso dauricus)
Viza (Huso huso)
Viza (Huso huso)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Porcos vérteshalak (Chondrostei)
Rend: Tokalakúak (Acipenseriformes)
Család: Valódi tokfélék (Acipenseridae)
Alcsalád: Acipenserinae
Nem: Huso
Brandt & Ratzeburg, 1833
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Huso témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Huso témájú kategóriát.

A Huso a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjébe és a valódi tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó nem.

Tudnivalók

A Huso-fajok eurázsiai elterjedésűek. Túlhalászásuk miatt, e halnem mindkét faja súlyosan veszélyeztetett. A legújabb kutatások és adatok szerint, a Huso halnem polifiletikus, azaz hasonló jellemvonásain alapuló csoportot, amely több ősre vezethető vissza, tagjainak hasonló tulajdonságai egymástól teljesen függetlenül jöttek létre – párhuzamos evolúció vagy konvergens evolúció során; emiatt a közeljövőben a Huso nemet, talán bevonják az Acipenser toknembe.[2][3][4]

Rendszerezés

A nembe az alábbi 2 faj tartozik:

Jegyzetek

  1. Sepkoski, Jack (2002). „A compendium of fossil marine animal genera”. Bulletins of American Paleontology 364, 560. o. . (Hozzáférés: 2007. december 25.) 
  2. Vasil'eva, E.D. (2009). „The revision of the validity of the genus Huso (Acipenseridae) based on recent morphological and genetic data with particular reference to the Kaluga H. dauricus.”. Journal of Ichthyology 49 (10), 861–867. o. DOI:10.1134/s0032945209100038. 
  3. Krieger, J. (2008). „The molecular phylogeny of the order Acipenseriformes revisited.”. Journal of Applied Ichthyology 24, 36–45. o. DOI:10.1111/j.1439-0426.2008.01088.x. 
  4. Peng, Z. (2007). „Age and biogeography of major clades in sturgeons and paddlefishes (Pisces: Acipenseriformes).”. Molecular Phylogenetics and Evolution 42, 854–862. o. DOI:10.1016/j.ympev.2006.09.008. 

Források

  • Huso FishBase
  • Berg, L.S., 1962. Freshwater fishes of the U.S.S.R. and adjacent countries. volume 1, 4th edition. Israel Program for Scientific Translations Ltd, Jerusalem. (Russian version published 1948).
  • Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Huso című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.