Humboldt-áramlat
A mai világban a Humboldt-áramlat állandó vita és elmélkedés témája lett. Relevanciája a társadalom különböző területeire terjed ki, a politikától a kultúráig és a technológiáig. Az idő múlásával a Humboldt-áramlat bebizonyította befolyását és képességét, hogy jelentős változásokat generáljon különböző területeken. A témával kapcsolatos vélemények változatosak és gyakran ellentétesek, ami jól mutatja annak fontosságát, hogy ezt a kérdést objektíven és multidiszciplináris megközelítéssel kezeljék. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Humboldt-áramlat különböző aspektusait és mai hatását, elemezve időbeli alakulását és a jövőre való vetületét.
| Humboldt-áramlat | |
 | |
| A Humboldt-áramlat térképen | |
| Ország |  Peru Chile |
| Névadó | Alexander von Humboldt |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Humboldt-áramlat témájú médiaállományokat. | |
A Humboldt-áramlat vagy Perui-áramlat az Antarktisz felőli hideg és oxigénben gazdag vizű tengeráramlat.
Története
A tengeráramlat nevét a porosz természettudósról, Alexander von Humboldtról kapta.
Keletkezése
A Csendes-óceán szubantarktikus régiójából kelet felé tartó hideg víz áramlásának megtörésekor keletkezik, amikor az Dél-Amerika partjainál észak felé fordul, majd nagyjából az Egyenlítő magasságában nyugati irányt vesz és csatlakozik az egyenlítői áramlathoz. A Humboldt-áramlat az óceáni áramlatok közül az egyik leggyorsabb.
Hatása
Dél-Amerikában Perunál és észak-Chilénél fejti ki a hatását a szárazföldre. Az Atacama-sivatagnál a Humboldt-áramlat miatt a partok közelségében az alacsony hőmérséklet okozza a csapadékhiányt. Az áramlás halban gazdag, amivel jó fogást biztosít a halászoknak és bőséges szardíniazsákmányt a tengeri madaraknak.
