Hufuhaf

A mai világban a Hufuhaf a társadalom széles köre számára rendkívül fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. A gazdaságra, a kultúrára, a politikára és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásától az egészségre és a környezetre gyakorolt ​​hatásáig a Hufuhaf ma páratlan jelentőségű. Az évek során a Hufuhaf tanulmányozása és elemzése fejlődött, lehetővé téve a következményeinek és következményeinek jobb megértését. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Hufuhaf különböző aspektusait, elemezve annak hatásait és kihívásait a mai világban.

Hufuhaf[1]
<
xwfw
>xa
f
Felirat Hufuhaf masztabájából

Hufuhaf[2] (ḫwfw-ḫˁỉ.f, „Hufu emelte fel őt” – további névalakjai: Hufuhaef,[3] újbirodalmi olvasatban Hafhufu) ókori egyiptomi herceg a IV. dinasztia idején; valószínűleg Hufu fáraó[3] és Henutszen királyné fia; utóbbinak a piramisa közvetlenül Hufuhaf sírja, a G 7130-40 számú masztaba mellett található.[4]

Vezírként szolgált valószínűleg Hufu uralkodása alatt. Feltételezték, hogy azonos a későbbi Hafré fáraóval, de nincs rá bizonyíték. Felesége, Nofretkau neve ismert.[5] Valószínűleg a fia volt az a Hufuhaf, akinek sírja, a G7150 közvetlenül a G7140-es sír mellett található. Ifjabb Hufuhaf egészen Niuszerré uralkodásáig élt.[3]

Hufuhaf gízai kettős masztabasírja ismert (G7130-7140),[3] a 7130-as a feleségéé, Nofretkaué, a 7140-es pedig magáé Hufuhafé. A sírban Henutszen királynéval ábrázolják. Több fiát is említik;[6] Wetka (vagy Tuka) és Iuenka (vagy Iunka) nevű fiát ábrázolják a sírkápolnában, utóbbit „a király fia” címmel.[7][8] Egy lánya is volt.[9]

Jegyzetek

  1. ↑ Hermann Ranke: Die ägyptische Persönennamen. Verlag von J. J. Augustin in Glückstadt, 1935., 265
  2. ↑ Kákosy László, Varga Edit. Egy évezred a Nílus völgyében (Memphisz az Óbirodalom korában). Budapest: Gondolat Kiadó. ISBN nélkül   p.243.
  3. ↑ a b c d Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.60
  4. ↑ Pete Vanderzwet: The Queens of Egypt's 4th Dynasty[halott link]
  5. ↑ Dodson & Hilton, op.cit., p.61
  6. ↑ Porter and Moss, Topographical Bibliography of Ancient Egyptian Hieroglyphic Texts, Reliefs, and Paintings; Part III
  7. ↑ Giza pyramids Archiválva 2008. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  8. ↑ Giza mastabas G7000. . (Hozzáférés: 2018. február 17.)
  9. ↑ William Kelly Simpson: The Mastabas of Kawab, Khafkhufu I and II