Ebben a cikkben a Horovitz József témával foglalkozunk, amely több területen is érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Horovitz József felkeltette a szakértők, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét a mindennapi élet különböző területein való relevanciája és hatása miatt. A történelem során a Horovitz József meghatározó szerepet játszott a társadalom, a kultúra és a technológia fejlődésében, jelentősen befolyásolva azt, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. A következő sorokban részletesen feltárjuk a Horovitz József legfontosabb vonatkozásait, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a nagyon fontos témáról.
Horovitz József | |
Született | 1880. február 5. Ágó |
Elhunyt | 1952. szeptember 23. (72 évesen)[1] Budapest XIV. kerülete[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Gans Hermin (h. 1907–1952)[2] |
Foglalkozása | rabbi |
Halál oka | hirtelen szívmegállás |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (4A parcella, 10. sor, 11.sírhely) |
Horovitz József (Ágó, Bars vármegye, 1880. február 5. – Budapest, 1952. szeptember 23.) karánsebesi, majd szombathelyi főrabbi.
Horovitz Lipót és Aschner Regina fia. Középiskoláit, az Országos Rabbiképző Főiskolát és az egyetemet Budapesten végezte, ahol bölcsészetdoktori és hittudományi oklevelet szerzett. Tanulmányainak befejezése után, mint rabbi Karánsebesen kezdte működését. 1911-től Szombathely főrabbija volt. Több egyházi kultúrintézmény létesítése fűződik nevéhez. Az Országos Rabbi Egyesület választmányának és az Országos Izraelita Bizottságnak tagja.
Felesége Gans Hermin (1882–1964) volt, Gans Illés Ábrahám és Tauber Anna Gizella lánya, akivel 1907. február 14-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.
Túlélte a holokausztot, 1952-ben hunyt el 72 éves korában. 41 éven át vezette Szombathely zsidóságát.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.
Könyvei:
Cikkei a felekezeti lapokban jelentek meg.