Hlinka-gárda
A mai világban a Hlinka-gárda alapvető szerepet játszik a társadalomban, akár történelmi vonatkoztatási pontként, akár egy általános érdeklődésre számot tartó téma főszereplőjeként, akár napjainkban releváns szereplőként. Hatása a mindennapi élet számos területére kiterjed, és jelentőségét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Hlinka-gárda jelentőségét és hatását különböző területeken, a kultúrától a politikáig, a technológiáig és a gazdaságig. Átfogó elemzéssel igyekszünk feltárni a jelentős hatás mögött meghúzódó okokat és a modern társadalomban elfoglalt helyét.
_variant_2.svg)
A Hlinka-gárda Andrej Hlinka Szlovák Néppártjának félkatonai fegyveres szervezete volt 1938 és 1945 között.
Története
A Hlinka-gárdát 1938 júniusában alapították illegálisan, majd 1938 októberében legalizálták. Szlovákia önállóságának kihirdetése (1939. március 14.) után tagjai részt vettek a szlovák fasiszta rendszer ellenfelei, a kommunisták, a csehek és a magyarok üldözésében, valamint a zsidók deportálásában, a második világháború idején Lengyelország és a Szovjetunió elleni háborúban, 1944 őszén pedig a szlovák nemzeti felkelés felszámolásában.
A Hlinka-gárda fővezére 1938-tól Karol Sidor (Hlinka életrajzírója és a Slovák című lap főszerkesztője), 1939-től Alexander Mach, 1944-től pedig Otomar Kubala, legfőbb vezetője Jozef Tiso pártelnök volt. 1945-ben feloszlatták, vezetőit (fővezéreit) háborús és népellenes bűnökért népbíróság elé állították és kivégezték.
Források
- Anton Hruboň 2015: "Za slovenský štát, za Novú Európu!" - Hlinkova garda v období nemeckej okupácie. Banská Bystrica.
- Sokolovič, P. 2009: Hlinkova garda 1938-1945. Bratislava.
- Magyar Nagylexikon (Gyer-Iq) (Magyar Nagylexikon Rt., 1999) ISBN 963-9257-00-1
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |