Hitelpénz

A mai világban a Hitelpénz olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáról, akár a történelemben betöltött relevanciájáról, akár a jövőre vonatkozó lehetőségekről van szó, a Hitelpénz az élet minden területéről felkeltette az egyének figyelmét. Az akadémikusoktól a szórakozás szerelmeseiig és a különböző területek szakembereiig úgy tűnik, mindenki talál némi értéket a Hitelpénz jelenség további feltárásában és megértésében. Ebben a cikkben a Hitelpénz különböző aspektusaiban és perspektíváiban fogunk elmélyülni, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről a manapság annyira aktuális témáról.

Svéd hitelpénz 1666-ból

A hitelpénz belső érték nélküli, nemesfémből készült pénzre beválthatatlan pénz, bankjegy, papírpénz vagy pénzérme, amely csereeszközként és fizetési eszközként szolgál.[1][2] A hitelpénz csak akkor működhet pénzként, ha a társadalom azt közmegegyezés alapján elfogadja, alapja tehát a bizalom. A hitelpénz gyakran törvényes fizetési eszköz. A modern pénz gyakorlatilag hitelpénz.[3]

A hitelpénznek belső értéke nincs, bár a bankjegyek előállítása is pénzbe kerül. A pénzérmék anyaga is sokkal kisebb értékű, mint az általuk képviselt érték. Amennyiben az infláció során a pénzérmék értéke a bennük lévő anyag értéke alá csökken, törvényszerűen tezauráció következik be, a gazdaság szereplői kivonják az érméket a forgalomból és azokat felhalmozzák vagy anyaguk alapján értékesítik.

A hitelpénz ellentéte a árupénz, ami független belső értékkel is rendelkezik.

Egyes közgazdasági iskolák megkülönböztetik a belső értékkel nem bíró papírpénzt és a hitelpénzt. (Fiat money - credit money; Fiatgeld - Kreditgeld)

Története

Emigrációs Kossuth-bankó 1852-ből

Államilag kibocsátott hitelpénzt először a 13. században használtak Kínában, törvényes fizetési eszközként, papírpénz formájában.[4] Ez a kísérlet nem sokáig működött, mert a gazdasági törvényszerűségek ismeretének hiányában az állam aránytalanul sok pénzt bocsátott ki, ami a papírpénz iránti bizalom elvesztéséhez és így súlyos gazdasági zavarokhoz vezetett. A világgazdaságban a hitelpénz használata a 20. században vált általánossá, amikor az aranystandardot, a bankjegyek aranyra való átválthatóságát megszüntették; addig ugyanis a papírpénz a mögötte álló nemesfémet képviselte, és mint ilyen, elméletileg árupénz volt.

Hitelpénz és törvényes fizetési eszköz volt a francia forradalom idején alkalmazott asszignáta, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pénzérméi és a Kossuth-bankó is.

Jegyzetek

  1. ↑ Neil Wallace: „fiat money“, The New Palgrave Dictionary of Economics, Second Edition, Eds. Steven N. Durlauf and Lawrence E. Blume, The New Palgrave Dictionary of Economics Online, 2008. doi:10.1057/9780230226203.0563
  2. ↑ Goldberg, Dror (2005). „Famous Myths of "Fiat Money"”. Journal of Money, Credit and Banking 37 (5), 957–967. o. DOI:10.1353/mcb.2005.0052. JSTOR 3839155. 
  3. ↑ Kosztopulosz Andreász, Szegedi Tudományegyetem
  4. ↑ Peter Bernholz. Monetary Regimes and Inflation: History, Economic and Political Relationships. Edward Elgar Publishing, 53. o. (2003). ISBN 978-1-84376-155-6 

Források

Kapcsolódó szócikkek