Hematit

A hematit (vörösvasérc) vastartalmú szabályos rendszerű oxidásvány. Trigonális és hexagonális rendszerben kristályosodik. A lemezes vagy táblás kristályok halmazokban, tömött mikrokristályos vagy vaskos tömeges, sokszor gömbhalmazos csoportokban fordulnak elő. A legfontosabb vasércek egyike. Változatai: vascsillám, szpekularit.

Kémiai és fizikai tulajdonságai

A hematit általában karbonátok (dolomit) vagy szilikátok elegyében fordul elő. Az alábbi adatok a vegytiszta ferrioxidra vonatkoznak. Így például sűrűsége (halmazsűrűsége) 2,5-től 3,02 g/cm³ (2500-3020 kg/m³) között változhat. ^[1]

Képlete: Fe₂O₃
Szimmetriája: trigonális, vaskos vagy tömött gömbhalmaz tömegek, mikrokristályokban.
Sűrűsége: 4,9-5,3 g/cm³.
Keménysége: 6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
Hasadása: nincs.
Törése: kagylós vagy földes.
Színe: acélszürke, vasfekete vagy vörösbarna.
Fénye: félfémes, de kristályok felülete fémes.
Átlátszósága: vékony lemezei vörösen áttetszőek, egyébként opak.
Pora: meggypiros. Nem mágneses, csak izzítás után.
Elméleti vastartalma: 70,0%.^{[* 1]}
Mágneses szuszceptibilitása 6,5^-3 (paramágneses)
Morin átmenet T_M=-13°C (alatta antiferromágneses)
Curie hőmérséklet T_C = 675°C

Nevének eredete

Az elnevezés a görög haima (= vér) szóból ered. Az ékszerészek nevezték el így, mert csiszolás közben a hűtővizet megpirosítja és karca vérpiros nyomot hagy. Az '50-es években az Amerikai Egyesült Államokban hematitutánzatot készítettek szinterelt, sajtolt vasoxidból. Az utánzatot hemetine néven hozták forgalomba. Könnyű megkülönböztetni, mert a hamisítványt a mágnes vonzza, míg a hematitot nem. Fizikai tulajdonságai is mások: a hemetine sűrűsége és keménysége kisebb a hematiténál.

Keletkezése

Elszórtan megtalálhatjuk egyes likvidmagmás érctelepekben, illetve pegmatitokban. Keletkezik szkarnos folyamatokban, hidrotermásan, epimetamorfózis eredményeként és másodlagosan is – mindig olyankor, amikor az oxigén parciális nyomása nagy, a vízgőzé pedig kicsi. Több magmás kőzetben kőzetalkotó ásvány. A jobb minőségű vasércek közé tartozik. Fémes, vaskos tömegét ékszerként (bizsu) és dísztárgyként is használják jó megmunkálhatósága és polírozhatósága miatt. Az ezoteriában nagy jelentőséget tulajdonítanak neki.

Előfordulása

A legtöbb magmás kőzet járulékos elegyrésze – a magnetittel, limonittal, ilmenittel, sziderittel együtt fordulhat elő. Telepeit hazánkhoz közel Ukrajnában és Oroszországban, az Ural hegységben találhatjuk. Hatalmas telepei vannak az Amerikai Egyesült Államok Tennessee, Utah, Wisconsin és Michigan államaiban, Kanadában Új-Skóciában és Quebecben, Brazília Minas Gerais államában, Svájcban és az angliai Cumberlandben. Sokáig bányászták Elba szigetén.

Előfordulásai Magyarországon

Apró kristályokként Nagybörzsönyben, Nagyvisnyón, Perkupán, Recsken, Rudabányán vascsillámos alakjában pedig elsődleges ércként Úrkúton, a Velencei-hegységben és Szarvaskőn találták meg. Kisebb előfordulásait bányászták Tornaszentandráson és Uppony határában, ahol 70% tisztaságú hematitot is találtak. Budapesten a Remete-hegyi kőfejtőben a mészkövet hematitos-limonitos kéreg vonja be.

Rokon ásványfajok

ilmenit, cinnabarit

Kísérő ásványok

limonit, ilmenit, magnetit, sziderit

Megjegyzések

↑ kémiai összetevői alapján, tömegtörtben

Jegyzetek

↑ Vadde Rames, K. Pradeep Kumar: Estimation of bulk density (A halmazsűrűség becslése). Andhra University. Procedia Earth and Planetary Science (Sciencedirect), 2015. (Hozzáférés: 2024. június 1.)

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Hematit témájú médiaállományokat.

Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[2] émiai összetevői alapján, tömegtörtben

[halmaz-1] Vadde Rames, K. Pradeep Kumar: Estimation of bulk density (A halmazsűrűség becslése). Andhra University. Procedia Earth and Planetary Science (Sciencedirect), 2015. (Hozzáférés: 2024. június 1.)

[1]

[* 1]