Heleioporus eyrei | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Heleioporus eyrei (Gray, 1845) | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
Wikifajok
A Wikifajok tartalmaz Heleioporus eyrei témájú rendszertani információt. CommonsA Wikimédia Commons tartalmaz Heleioporus eyrei témájú médiaállományokat és Heleioporus eyrei témájú kategóriát. |
A Heleioporus eyrei a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) családjába, azon belül a Heleioporus nembe tartozó faj.
Nevét Edward John Eyre felfedező tiszteletére kapta. Eyre volt az első fehér ember, aki 1841-ben átkelt a Nullarbor-síkságon.
Ausztrália endemikus faja. Az ország Nyugat-Ausztrália államának a Darling-hegyvonulatig húzódó óceánparti síkságain honos. Elterjedési területének határai északon Geraldton, keleten Esperance városok. Elterjedési területének mérete körülbelül 92 000 km².
Közepes méretű békafaj: a hímek mérete elérheti a 6,6 cm-t, a nőstényeké a 6,3 cm-t. Alakja kerekded, feje nagy méretű, nagy szemei kidülledők. Hátának bőre barna színű, fehér, szürke vagy sárga márványos mintázattal, hasi oldala fehér. Karjai és lábai egy ásóbékához mérten viszonylag rövidek. A Heleioporus nem többi fajától eltérően, hímjének első ujján, a belső oldalon nem találhatók hüvelykkinövések.
Élőhelye homokos talajú mocsaras vidék, ahol a talajba ásott üregekben rejtőzködik a ragadozók elől, az üreg egyben védi a kiszáradástól is. A hímek az üregekből hívják énekükkel a nőstényeket, az amplexus az üregekben történik. A nőstény az üreg aljára 80–500 petét helyez el habágyba. A kifejlődés a habágyon belül megy végbe, a kikelés akkor következik be, amikor az üreget az esővíz elárasztja. Az ebihalak szokásos vízi átalakuláson mennek át.
A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési tartományán belül több védett terület is található.
Taxonazonosítók |
---|