Heinrich von Treitschke

Ebben a cikkben a Heinrich von Treitschke lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztály és érdeklődési köre felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra és a kultúrára gyakorolt ​​hatásáról ismert Heinrich von Treitschke számos területen vita és elemzés tárgya volt. A Heinrich von Treitschke megjelenésétől napjainkig jelentős nyomot hagyott a történelemben, és hatása továbbra is érezhető a mai világban. Ebben a cikkben a Heinrich von Treitschke legrelevánsabb aspektusaiba fogunk beleásni, elemezve jelentőségét, következményeit és a jövőre való kivetítését. Készítse fel elméjét egy felfedező és önvizsgálati utazásra a Heinrich von Treitschke csodálatos univerzumában.

Heinrich von Teritschke
Arcképe
Arcképe
SzületettHeinrich Gotthard von Treitschke
1834. szeptember 15.[1][2][3][4][5]
Drezda[6][5]
Elhunyt1896. április 28. (61 évesen)[1][2][3][4]
Berlin[7]
ÁllampolgárságaSzász Királyság[5]
HázastársaEmma von Treitschke (1867. március 18. – )[8]
Gyermekeihárom gyermek:
  • Maria von Treitschke
  • Clara von Tungeln
SzüleiEduard Heinrich von Treitschke
Foglalkozása
  • modern kori történész
  • történész
  • egyetemi oktató
  • politikus
  • író
  • publicista
Tisztsége
  • a német birodalmi Reichstag tagja (1871–1878)
  • a német birodalmi Reichstag tagja (1878–1884)
  • Historiographer of the Prussian state (1886–)
Iskolái
Kitüntetései
  • Verdun díj (1884)
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje (1887)[9]
SírhelyeAlter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich von Teritschke témájú médiaállományokat.

Heinrich Gotthard von Treitschke (Drezda, 1834. szeptember 15. – Berlin, 1896. április 28.) német történész és politikai író. Az akkori Németország egyik legismertebb és legolvasottabb történésze és politikai publicistája volt.

Szélsőségesen nacionalista volt,[10] aki utálta a lengyeleket, a zsidókat, a katolikusokat és a németországi szocialistákat is.

Esszéiben egy porosz vezetésű, nemzeti-liberális német nemzetállamért szállt síkra. Németország poroszosításáért és militarizálásáért állt ki. Agitált a német gyarmatosítás mellett.[11]

Egy 1879-ben megjelent esszével a berlini egyetemen elindított egy antiszemita, a zsidók megbízhatóságáról és a német nemzethez való kulturális hovatartozásáról szóló vitát.[12] Az esszéje a következő állítást tartalmazta: „A zsidók a mi szerencsétlenségünk”! Ez lett később a Der Stürmer nemzetiszocialista propagandalap mottója.

Életpályája

A lipcsei egyetemen tanított történelmet és politikát (1859), majd Freiburgban (1863).[13] Az 1866-os osztrák-porosz háború kitörésekor Freiburgot elhagyni kényszerült és először a kieli egyetemen, majd 1867-ben a heidelbergi, majd 1874-ben a berlini egyetemen lett professzor, de e kinevezéseket inkább politikai nézetei, mint tudományos teljesítménye miatt kapta.[14]

Berlinben megindította és 1866-tól 1889-ig szerkesztette a Preussische Jahrbüchert („Porosz Évkönyvek”).[13]

Az 1860-as évek elején a német egyesülés liberális támogatói mellé állt, de alapvetően mindig is konzervatív volt, különösen társadalmi nézeteit illetően. Az egyesülés után (1871) politikailag is egyre konzervatívabb lett.[14]

1871 és 1888 között német birodalmi gyűlési képviselő, a Reichstag tagja volt.[13] A tekintélyelvű hatalmi politika híve volt.[13] Úgy vélte, hogy Németország a Szent Római Birodalom igazi örököse; így szorgalmazta annak az imperialista nagyhatalom státuszára való emelkedését.[13] Becsmérelte a nyugat-európai liberalizmust, és ugyanilyen szkeptikusan nézett az észak-amerikai demokráciára.[13]

Ranke halála (1886) után a porosz állam történetírójává nevezték ki.[15][16] 1895-ben a Historische Zeitschrift („Történelmi folyóirat”) szerkesztője lett.[13] 1896-ban, Berlinben halt meg.

Művei

  • Deutsche Geschichte im 19. Jahrhundert (Lipcse, 1879—94, 7. kiadása 1904, főműve)
  • Historische und politische Aufsätze (ugyanott, 1865, folytatás 1870, új kiadás 3 kötetben 1903)
  • Deutsche Kämpfe (1896)
  • Megjelentek külön kötetben történelmi előadásai, valamint levelezései is.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b c Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (német nyelven) pp. 377-389
  6. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  8. ↑ Deutsche Biographie (német nyelven). Bajor Állami Könyvtár. (Hozzáférés: 2021. augusztus 1.)
  9. ↑ http://www.orden-pourlemerite.de/mitglieder/heinrich-von-treitschke. (Hozzáférés: 2021. augusztus 1.)
  10. ↑ von Klemperer, Klemens (1973). „The German Historians and England. A Study in Nineteenth-Century Views.”. History and Theory 12 (2), 265. o. DOI:10.2307/2504915. ISSN 0018-2656. (Hozzáférés: 2025. március 25.) 
  11. ↑ Dr. Hegyi András: Németország újori története (1789-1871) Szöveggyűjtemény IV. kötet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. 239. old.
  12. ↑ Deutschland, Stiftung Deutsches Historisches Museum, Stiftung Haus der Geschichte der Bundesrepublik: Gerade auf LeMO gesehen: LeMO Das lebendige Museum Online (német nyelven). www.dhm.de. (Hozzáférés: 2025. március 25.)
  13. ↑ a b c d e f g Heinrich von Treitschke | German Historian, Prussian Nationalism | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2025. március 25.)
  14. ↑ a b Heinrich Von Treitschke | Encyclopedia.com. www.encyclopedia.com. (Hozzáférés: 2025. március 25.)
  15. ↑ Révai Nagy Lexikona, 18. kötet: Tarján-Vár (1925) https://adt.arcanum.com/hu/view/RevaiLexikon_18/?query=treitschke&pg=467&layout=s
  16. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_UjIdokLexikona_23-24/?query=treitschke&pg=285&layout=s

Források

  • Dr. Hegyi András (szerk.): Németország újkori története (1789-1871) Szöveggyűjtemény IV. kötet. (Kézirat) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. 239. old.

Kapcsolódó szócikkek

További információk