Hegyi ragyogópapagáj

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Hegyi ragyogópapagáj-et, egy olyan témát, amely egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a kortárs társadalomban. Az évek során a Hegyi ragyogópapagáj vita, tanulmányozás és elmélkedés tárgya volt, tekintettel arra, hogy relevanciája és hatása a mindennapi élet különböző területein van. A Hegyi ragyogópapagáj eredetétől a mai befolyásig döntő szerepet játszott abban, ahogyan az emberek érzékelik a körülöttük lévő világot, valamint az egyénileg és kollektíven egyaránt érintő döntések meghozatalában. Ennek a cikknek egy részletes és pártatlan elemzésen keresztül a célja, hogy megvilágítsa a Hegyi ragyogópapagáj-et és annak a mai társadalomra gyakorolt ​​​​hatásait, és olyan globális jövőképet kínál, amely különböző nézőpontokat és megközelítéseket foglal magában.

Hegyi ragyogópapagáj
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae)
Alcsalád: Szakállaspapagáj-formák (Psittaculinae)
Nem: Polytelis
Faj: P. anthopeplus
Tudományos név
Polytelis anthopeplus
(Lear, 1831)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyi ragyogópapagáj témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi ragyogópapagáj témájú médiaállományokat és Hegyi ragyogópapagáj témájú kategóriát.

A hegyi ragyogópapagáj (Polytelis anthopeplus) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Ausztrália területén honos, két elkülönült populációja van, az egyik Délkelet-Ausztrália eukaliptuszerdőinek lakója, a másik délnyugaton él, az itt élők károkat okoznak a mezőgazdasági területeken.

Megjelenése

Testhossza 37-42 centiméter. A madár alapszíne sárga, háta olajzöld.

Életmódja

Többnyire párban vagy kis csapatban fordul elő. Tápláléka magvakból, gyümölcsökből, rovarokból és bogyókból áll. Röpte gyors, nagy távolságokra is elrepül.

Szaporodása

Az ivarérettséget 1-1,5 évesen érik el, de a tojók ekkor még nem képesek sikeresen szaporodni. Víz közelben eukaliptuszfák mély odvaiba rakja fészkét. A fészekalja 4-6 tojásból áll, ezeken csak a tojó 20-25 napig kotlik. A fiatal madarak 35 nap múlva repülnek ki.

Források

További információk