Hegyi csipkeharaszt

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Hegyi csipkeharaszt témáját, és elemezzük a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. A Hegyi csipkeharaszt már régóta érdeklődés és vita tárgya, és fontos megérteni, hogy milyen következményekkel jár a mai világban. Ezeken az oldalakon a Hegyi csipkeharaszt különböző perspektíváit elemezzük, történelmi szempontból a mai relevanciáig. Vizsgáljuk meg, hogyan fejlődött a Hegyi csipkeharaszt az idők során, és hogyan befolyásolta gondolkodásunkat és cselekvésünket. Hasonlóképpen elemezzük a Hegyi csipkeharaszt-hez kapcsolódó jelenlegi és jövőbeli trendeket, és azt, hogy ezek hogyan befolyásolhatják társadalmunk különböző aspektusait.

Selaginella helvetica
Spórofillumfüzért fejlesztő hegyi csipkeharaszt
Spórofillumfüzért fejlesztő hegyi csipkeharaszt
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Korpafüvek (Lycopodiophyta)
Osztály: Isoetopsida
Rend: Csipkeharasztok (Selaginellales)
Wettst.
Család: Csipkeharasztfélék (Selaginellaceae)
Rchb.
Nemzetség: Csipkeharaszt (Selaginella)
Faj: Hegyi csipkeharaszt
Tudományos név
Selaginella helvetica
(L.) Link
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Selaginella helvetica témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Selaginella helvetica témájú médiaállományokat és Selaginella helvetica témájú kategóriát.

A hegyi csipkeharaszt (Selaginella helvetica) a korpafüvek törzsébe, a (Lycopodiophyta) Isoetopsida osztályba és a csipkeharasztok (Selaginellales) rendjébe tartozó évelő, félcserjeszerű haraszt faj. Magyarországon nagyon ritka, védett növény.

Megjelenés

Évelő növény. Földön kúszó (1-5 cm magas), lapított szárú növény, csak a sporofillumfüzérei emelkednek el a talajtól. A levelek 4 sorban állnak, abból a két szélső levél nagyobb, a két középső kisebb, szárhoz simuló. A levelek alakja háromszögű-tojásdad, színük fűzöld nedvesen, de száraz állapotban sárgás és vöröses lehet. A kb. 20 cm magas sporofillumfüzérek júniustól augusztusig fejleszti a növény, a meddő hajtástól jól megkülönböztethetőek ezek a spóratermelő hajtások.[1][2] Életformája szerint a hegyi csipkeharaszt chamaephyta, azaz a talaj feletti hajtásai segítségével telel át (törpecserje). Kromoszómáinak száma: 18.[3]

Előfordulása

Egész Közép és Kelet Európában, Kis-Ázsiában valamint Ázsiában is megtalálható a mérsékelt övi, mediterrán régióban ez a csipkeharaszt faj.[4] Franciaországtól, Görögországon át, Törökországban, Azerbajdzsánban, Oroszországban, Kínában, Koreában is él, legkeletibb élőhelye Japánban van.

Élőhelye

Ártéri homoki-kavicsos pionír társulásokban fordul elő, de száraz gyepekben és félárnyékos sziklás élőhelyeken is megtalálható. A meszes talajú élőhelyeket kedveli.[1] Európában főleg a hegyvidékeken él (Alpok), innen származik magyar neve is, de 1000 méterrel a tengerszint fölött már nem nagyon található meg, tehát nem kifejezetten magas-hegyvidéki haraszt. Magyarországon ritka faj, a nyugat dunántúli országrészben fordul elő (Szigetköz, Dráva mente, Alpokalja).[2]

Források

  1. a b TERRA Alapítvány
  2. a b Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Szerkesztő: Király Gergely Kiadó: Aggteleki Nemzeti Park Ig. (2009)
  3. Erich Oberdorfer: Pflanzensoziologische Exkursionsflora für Deutschland und angrenzende Gebiete. Unter Mitarbeit von Angelika Schwabe und Theo Müller. 8., stark überarbeitete und ergänzte Auflage. Eugen Ulmer, Stuttgart (Hohenheim) 2001, ISBN 3-8001-3131-5, S. 68.
  4. World of Ferns. . (Hozzáférés: 2014. május 31.)