A mai világban a Hatolyka nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált, mind a szakértők, mind a nagyközönség számára. Megjelenése óta a Hatolyka minden korosztály és nemzetiségű ember figyelmét felkeltette, és különféle területeken váltott ki vitákat és vitákat. Hatása olyan jelentős volt, hogy sikerült globális szinten befolyásolnia a döntéshozatalt, valamint a különböző iparágak és ágazatok fejlődését. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Hatolyka relevanciáját, következményeit és lehetséges jövőbeli forgatókönyveit, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról, amely a mai társadalomban előtte és utána is volt.
Hatolyka (Hătuica) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Szentkatolna |
Rang | falu |
Községközpont | Szentkatolna |
Irányítószám | 527066 |
SIRUTA-kód | 64158 |
Népesség | |
Népesség | 468 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 454 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 542 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hatolyka témájú médiaállományokat. | |
Hatolyka (románul: Hătuica) falu Romániában, Kovászna megyében.
Kézdivásárhelytől 7 km-re délnyugatra a Feketeügy jobb partján fekszik.
1332-ben Hatolka néven említik először. Neve valószínűleg szláv eredetű és vizet jelent. A középkorban önálló plébániája volt.[2]
Temploma 1650-ben épült, tornya 1668-ban készült el.[2]
1910-ben 470 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.
Templomát 2016-ban felújították.[2]
1992-ben 415 lakosából 412 magyar, 1 román volt.
Barokkizált 15. századi gótikus eredetű római katolikus temploma van, előtte fa harangtoronnyal.