Napjainkban a Hatepe (Taupo) tűzhányó kitörése egy olyan téma, amely egyre nagyobb aktualitást kap társadalmunkban. Akár az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a szakmai területen betöltött jelentősége miatt, a Hatepe (Taupo) tűzhányó kitörése általános érdeklődésre számot tartó témának bizonyult. Az idő előrehaladtával a Hatepe (Taupo) tűzhányó kitörése folyamatosan fejlődik, és új kihívások, lehetőségek és kérdések elé állítja azokat, akik szeretnének elmélyedni a tanulmányozásában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hatepe (Taupo) tűzhányó kitörése néhány kulcsfontosságú aspektusát és életünk különböző területeire gyakorolt hatását, valamint a mai relevanciáját.
Hatape (Taupó) (Taupó Tűzhányó Terület) | |
![]() | |
A Hatape kitörés helyén létrejött kalderában a Taupói-tó Új-Zélandon. | |
A hegy neve: | Hatepe |
A kitörés éve: | i.sz. 180 |
A kitörés típusa: | magmás robbanásos, ultra-plíniuszi |
Helye: | Taupó-tó |
A kitörési index: | 7 VEI |
Időjárási hatás: | római kori meleg időszak vége |
Történelmi hatás: | nomádok vándorlása a sztyeppén, germán törzsek vándorlása dél felé |
Hely | Új-Zéland |
Magasság | 4100 (utólagos becslés) m |
Típus | kalderavulkán |
Utolsó kitörés | 180 |
Elhelyezkedése | |
![]() |
A Hatepe kitörés az ókorban i. sz. 180 körül Új-Zélandon történt. Nevét a Hatepe pliniani habkő tephra rétegről[1] kapta, de Taupo kitörés néven is szerepel a szakirodalomban a vulkáni terület összefoglaló neve miatt. Az egyik legnagyobb kitörés volt az elmúlt 20 000 évben. Úgy vélik a hegy felrobbant a kitöréskor és az összeomlás helyén maradt kalderában jött létre a Taupói-tó. A kilökődő anyag közel 120 km³ volt, amelyből 30 km³ a robbanáskor a légkörbe és annak felső rétegeibe repült néhány perc alatt; a kitörés erejét a Vulkánkitörési index szerinti 7-nek becsüli.[2] Ezen adatok miatt az egyik legerőteljesebb kitörésnek tekintik, amely az elmúlt 5000 évben történt, hasonló hatásúnak vélik az időjárásra és az emberiség történelmére, mint a minószi kitörést az i.e. 2 évezredben, vagy a 946-os kitörést a Pektu-hegyen és az 1815-ös kitörést Tamborán. A keletkező és a földet többször megkerülő hamufelhőtől vörös lett az ég Róma felett és Kínában is.[3]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Hatepe eruption című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.