Harsády József

Ebben a cikkben a Harsády József témáját átfogó és részletes perspektívából tárgyaljuk. Egy kimerítő elemzésen keresztül a Harsády József-hez kapcsolódó különböző szempontok kerülnek feltárásra, beleértve annak eredetét, fejlődését és mai relevanciáját. Különböző nézőpontokat, elméleteket és tanulmányokat vizsgálunk meg a Harsády József-ről, hogy átfogó és gazdagító képet kapjunk erről a témáról. Ezen kívül konkrét példákat és gyakorlati eseteket is elemzünk, amelyek bemutatják a Harsády József fontosságát és hatását különböző kontextusokban. Végül olyan gondolatokat és következtetéseket javasolunk, amelyek arra ösztönzik az olvasókat, hogy elmélyítsék a Harsády József megértését és értékelését.

Harsády József
Személyes adatok
Születési dátum1878. szeptember 15.
Születési helyLepsény, Magyarország
Halálozási dátum1942. április 8.
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Poszthátvéd
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1901Magyar 1867-1918 Budapesti TC6(0)
1902–1903Magyar 1867-1918 Postás SE4(0)
Edzőség
IdőszakKlub
1920Magyar 1919-1946 Magyarország
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.

Harsády József (Lepsény, 1878. szeptember 15. – Budapest, 1942. április 8.) labdarúgó, hátvéd, edző, játékvezető, posta- és távíróellenőr. A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya 1920-ban.

Családja

Harsády József és Szabó Éva fiaként született. 1919. május 12-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött a nála hét évvel fiatalabb, balassagyarmati születésű Sugár Edith posta és távíró segédtiszttel, Sugár Mór és Harstein Eszter lányával.[1] 1928-ban elváltak.[2]

Pályafutása

Klubcsapatban

1901-ben az első hivatalos bajnokságban a BTC bajnokcsapatának hátvédje. Még ez évben Klebersberg Gézával megszervezte a Postás SE labdarúgócsapatát. Első mérkőzésüket a BAK ellen sikeresen megnyerte az új csapat. Az 1902-es másodosztályú bajnokság megnyerésével, Harsády egy év kihagyás után ismét az élvonalban szerepelt.

A válogatottban

Hivatalos mérkőzésen nem szerepelt a válogatottban, de 1901-ben két Budapest-Bécs mérkőzésen ő játszott mint jobbhátvéd.

Edzőként

1920-ban két mérkőzésen a válogatott szövetségi kapitánya volt. Második mérkőzését, Dél-Németország ellen később nem hivatalos találkozóvá minősítették.

Sikerei, díjai

Statisztika

Mérkőzései szövetségi kapitányként

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1920. május 2. Bécs, WAC-Platz Ausztria  2 – 2  Magyarország barátságos -
  1920. május 14. Pforzheim Dél-Németország  0 – 1  Magyarország barátságos -
Összesen 1 mérkőzés - gól

Jegyzetek

  1. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 1829/1919. folyószáma alatt.
  2. ↑ A bpesti kir. tvszék 1.P.30211/1928/5. szám.

Források

  • Nagy Béla. Futballkrónika 1901–1959. Sportpropaganda. ISBN 963-754--241-8  
  • Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4  
  • Gerhárd Lajos: A magyar sport pentheonja I-II. és III-IV. kötet - 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat
  • dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve - 1958. Sport és Könyvkiadó Vállalat
  • Dénes Tamás–Sándor Mihály–B. Bába Éva: A magyar labdarúgás története I. Amatőrök és álamatőrök (1897–1926)
  • magyarfutball.hu

Külső hivatkozások