Hübner Jenő

Hübner Jenő
Született	Hübner Jenő Kálmán István Nándor 1863. szeptember 30.[1][2] Székesfehérvár
Elhunyt	1929. augusztus 10. (65 évesen)[1] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Eisele Emília
Gyermekei	Hübner Tibor
Foglalkozása	építész
Iskolái	Bécsi Műszaki Egyetem (1882–1886)
Sírhelye	Fiumei úti sírkert (43-1-17)
A Wikimédia Commons tartalmaz Hübner Jenő témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Hübner Jenő (Székesfehérvár, 1863. szeptember 30. – Budapest, 1929. augusztus 10.)^[4] magyar építész, Hübner Tibor építész apja.

Hübner Nándor (1833–1886) építész és Sáfrán Mária fia. Középiskolai tanulmányait a Ciszterci Rend Székesfehérvári Főgimnáziumában végezte, majd a Bécsi Műegyetem hallgatója lett (1882–1886).^[5] Stílusát a historizmus jellemezte (de vannak szecessziós épületei is, élete végén pedig art décoba hajlók); szívesen alkalmazott francia reneszánsz elemeket. 1887-ben hazatért és Alpár Ignácnál helyezkedett el.

1894-től önállóan vállalt megbízásokat.

A győri városházépítő bizottság által 1893. november 30-án kiírt jeligés városháztervező pályázaton Alpár Ignác után a 2. helyezést nyerte el. A pályázók jelentősen túllépték az előzetesen meghatározott 200 000 forintos költségkeretet. Alpár nem vállalta új, olcsóbb tervek elkészítését, így esett a választás Hübner Jenőre.

1894. szeptember 29-én kötöttek megbízási szerződést vele a kétemeletes, gazdagon díszített épület megépítésére. Hübner 1895 szeptemberére készült el az új vázlattervvel, majd 1896-ban a végleges építési tervvel. A városháza alapkövét Győr város millenniumi ünnepségén, 1896. május 14-én helyezte el Zechmeister Károly polgármester.

A városháza ünnepélyes felavatására 1900. március 19-én került sor.

Hübner Jenő 1929-ben hunyt el. A Fiumei úti sírkertben helyezték nyugalomra. Sírhelye: 43 parcella, N/A szakasz, 1. sor, 17. sír.^[6]

• 1895: Szentháromság kórház (ma: Petz Aladár Oktató Kórház Zrinyi utcai részlege), 9024 Győr, Zrínyi u. 13.^[7][8][9]
• 1896: Újvárosi vámház, 9025 Győr, Rát Mátyás tér 15.^[10]
• 1896–1900: Városháza, 9021 Győr, Városház tér 1.^[11]
• 1896–1897: Mária Valéria Közkórház (ma: Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet), 2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 125-127. (Mezey Sándorral közösen)^[6][9][12]
• 1898: Veöreös-palota (benne működött a híres Kisfaludy kávéház is), 9021 Győr, Városház tér – az épületet az 1960-as években elbontották^[13][14]
• 1899: Megyei Kórház, Székesfehérvár^[9]
• 1900: Bérház, 9021 Győr, Révai Miklós u. 5.
• 1901: Kórház, Komárom^[9]
• 1903: Palermói Szent Rozália plébániatemplom, 8097 Nadap, Haladás út 54.^[15]
• 1903: Megyei Kórház, Makó^[9]
• 1903–1904: Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház, 3980 Sátoraljaújhely, Mártírok útja 9.^[16]
• 1904–1905: Árpád fürdő, 8000 Székesfehérvár, Kossuth Lajos u. 12.^[17][18]
• 1905–1906: bérház, 1027 Budapest, Frankel Leó u. 18.^[19]
• 1905–1911: Erzsébet Kórház (ma: Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhelyi székhelyintézmény), 6800 Hódmezővásárhely, Dr. Imre József u. 9.
• 1907: Közkórház, Hódmezővásárhely^[9]
• 1907/1908:^[9] Kórház, Torda^[20]
• 1908: Lipótvárosi Takarékpénztár lakóháza, 1054 Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 36-38.^[6][21] (Alpár Ignáccal közösen, ma az épületben működik a Toldi mozi, a Toldi Klub, ill. a Budapest Film Zrt.)
• 1910–1911: Marianum Leánynevelő Intézet (ma a Babeș–Bolyai Tudományegyetem egyik épülete), Kolozsvár (Str. Horea 31, municipiul Cluj-Napoca)^[22]
• 1910–1911: Kalix Ödön bérháza, 1071 Budapest, Dembinszky utca 18.^[23]
• 1910: Székesfővárosi kislakásos bérház, 1091 Budapest, Üllői út 119.^[24][25][26] – épült a Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési program keretében
• 1911: bérház, 1091 Budapest, Mihálkovics utca 20.^[27]
• 1911–1912: Törvényszéki palota (ma: Balassagyarmati Törvényszék), 2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 2-4. (Mészner Sebestyénnel)^{[6][28][29][30]}
• 1913–1922: Fő utcai börtön (ma: Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézet), 1027 Budapest, Gyorskocsi u. 25. (Jablonszky Ferenccel közösen)^[31][32]
• 1923–1928: Magyar Posta Központi Járműtelep, 1149 Budapest, Egressy út 35-51. (Bierbauer Istvánnal)^[33]

Nevéhez fűződik 1907-ben a pozsonyi városháza kibővítésének a terve is (Mészner Sebestyénnel közösen).^[34]

• 1894: Törvényszéki palota, Győr^[34]
• 1895: Városház, Nagyvárad^[35]
• 1907: Belvárosi Takarékpénztár, Budapest^[36][37]
• 1908: Elmegyógyintézet, Kecskemét^[38]
• 1909: Győri Első Takarékpénztár, Győr^[39]
• 1912: Kórház, Kiskunfélegyháza^[40]
• 1917: József-fiúárvaház, Budapest^[41]
• 1926: Török utcai bérház, Budapest^[42]

• 
  Városháza, Győr
• 
  Újvárosi vámház, Győr
• 
  Bérház, Győr
• 
  Erzsébet Kórház, Hódmezővásárhely
• 
  Székesfővárosi kislakásos bérház, Budapest
• 
  Törvényszéki palota, Balassagyarmat
• 
  Árpád fürdő, Székesfehérvár
• 
  Erzsébet Kórház, Sátoraljaújhely
• 
  Palermói Szent Rozália plébániatemplom, Nadap
• 
  Marianum Leánynevelő Intézet, Kolozsvár
• 
  Fő utcai börtön, Budapest

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867–1945. Urbino Kft., Szekszárd, 2000, ISBN 963-00-3490-5

• (szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek Ybl és Lechner korában, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2015, ISBN 978-615-5445-12-5

A Wikimédia Commons tartalmaz Hübner Jenő témájú médiaállományokat.