Ma a Háry János (film, 1965) a kortárs társadalomban nagyon fontos téma. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Háry János (film, 1965) fontosabbá vált különböző területeken, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a szórakoztatásig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Háry János (film, 1965) jelentőségét napjainkban, valamint a következményeit és következményeit a modern világban. Elemezzük, hogy a Háry János (film, 1965) milyen hatással volt az emberek mindennapi életére, és hogyan változtatta meg a minket körülvevő világhoz való viszonyunkat. Ezenkívül megvizsgálunk néhány, a Háry János (film, 1965) körüli legrelevánsabb perspektívát és vitát azzal a céllal, hogy átfogó és mély képet adjunk erről a jelentős témáról.
Háry János | |
1965-ös magyar film | |
Rendező | Szinetár Miklós |
Alapmű | Kodály Zoltán: Háry János Garai János: Az obsitos |
Műfaj | musicalfilm |
Forgatókönyvíró | |
Főszerepben | |
Zene | Kodály Zoltán |
Operatőr | Tóth János |
Vágó | Farkas Zoltán |
Jelmeztervező | Márk Tivadar |
Díszlettervező | Vidéki Judit |
Gyártásvezető | Onódi György |
Gyártás | |
Gyártó | MAFILM 4. Játékfilmstúdió |
Ország | ![]() |
Nyelv | magyar |
Játékidő | 115 perc |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | ![]() |
Bemutató | |
Korhatár | ![]() |
Kronológia | |
Kapcsolódó film |
|
További információk | |
A Háry János Kodály Zoltán daljátékának 1965-ben bemutatott filmváltozata, melyet Szinetár Miklós rendezett. A főszerepben Szirtes Ádám, Medgyesi Mária és Tordai Teri látható. A daljáték Garay János: Az obsitos című elbeszélő költeményéből származik.
A nagyotmondó Münchhausen báró hazai megfelelője, az idős Háry János a nagyabonyi kocsmában, ivócimborái és egy ott iddogáló íródiák szórakoztatására, elmeséli egykori elképzelt kalandjait. A burkus határon Ferenc császár leánya, Mária Lujza, a segítségével megmenekül egy támadástól. A főhercegnő a hős bajvívó Háryt magával viszi a Burgba. Ott nagy feladat vár rá: egy vad arabs telivér betörése. A sikeres huszártett után a császárral früstükölhet. A milánói csatatéren huszáros virtussal megleckézti magát I. Napóleon francia császárt. Ezután a Habsburg császár felajánlotta neki leánya kezét (szerk. később ő lett Napóleon második felesége), ám a magyar vitéz kitartott szíve hűséges valasztottja, Örzse mellett. A császári udvar díszlövésekkel és ünnepi kórussal búcsúztatta a karakán Háryt, aki hazatért Nagyabonyba, hogy az ivóban büszkén mesélhesse hallgatóságának képtelen hódításait-lódításait.
A mulatságos történetet, a karakteres zene, élvonalbeli színészek és énekesek közreműködésével teszik alkotói élvezetessé.