A mai világban a Gyurkovits Ferenc olyan témává vált, amely az egyének széles köre számára nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a tudományos életben betöltött relevanciája, a munka világában betöltött befolyása vagy a mindennapi életben betöltött jelentősége miatt, a Gyurkovits Ferenc központi témaként helyezte el magát az aktuális beszélgetésekben és vitákban. A Gyurkovits Ferenc eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig felkeltette a szakértők és a kezdők figyelmét, egyre nagyobb érdeklődést váltva ki a mai világban betöltött következményeinek és szerepének jobb megértése iránt. Ebben a cikkben a Gyurkovits Ferenc különböző aspektusait, jelentőségét és a különböző területekre gyakorolt hatását tárjuk fel azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a témáról.
Gyurkovits Ferenc | |
![]() | |
Gyurkovits Ferenc az első feleségével (Schmidt Ede felvétele, 1907) | |
Született | 1876. március 28. Budapest[1] |
Elhunyt | 1968. január 20. (91 évesen)[2] Losonc[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (–1896) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurkovits Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Gyurkovits Ferenc (Budapest, 1876. március 28. – Losonc, 1968. január 20.) festő.
1894-ben végezte el a Mintarajziskolát, majd 1896-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet, ahol mestere Balló Ede volt. 1902-ben a párizsi Julian Akadémián tanult és emellett akttanulmányokat végzett Colarossinál; 1904-ben a müncheni akadémián képezte magát, itt O. Seitz és Defregger voltak a mesterei. 1910-től Losoncon élt. Táj- és zsánerképeket festett, 1917-től állított ki képeit a Műcsarnokban. Az 1920–1930-as években magániskolát működtetett.
ŠG BB, Besztercebánya • Vajda LSG • Kassa • NG, Losonc • SNG, Pozsony.