Györgyös

A következő cikkben alaposan megvizsgáljuk a Györgyös lenyűgöző világát. Az eredetétől a mai hatásig elmélyülünk azon számos szempontban, amelyek a Györgyös-et minden korosztály és szakma számára érdekes témává teszik. Ezeken az oldalakon végig fogjuk fedezni a Györgyös jelentőségét a modern társadalomban, és azt, hogy milyen jelentőséggel bír a különböző területeken. Akár szakértő a területen, akár most fedezi fel először a Györgyös-et, ez a cikk teljes és naprakész áttekintést nyújt erről az izgalmas témáról.

Györgyös (Ďurďoš)
Györgyös zászlaja
Györgyös zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rangközség
Első írásos említés1363
PolgármesterEmília Marcinková
Irányítószám094 31
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámVT
Népesség
Teljes népesség256 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Terület6,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 54″, k. h. 21° 31′ 25″49.048333°N 21.523611°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 54″, k. h. 21° 31′ 25″49.048333°N 21.523611°E
Györgyös weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Györgyös témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Györgyös (szlovákul: Ďurďoš, ukránul: Dzurdjas) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése

Varannótól 25 km-re északnyugatra, Girálttól 8 km-re délre, a Tapoly bal partján fekszik.

Története

1363-ban említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GYÖRGYÖS. Kis falu Zemplén Vármegyében, bírja Csengeri, vagy Kádas Uraság, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Hanusfalvához nem meszsze, határja Detrikhez hasonló.”[2]

Fényes Elek szerint: „Gyöngyös, orosz falu, Zemplén vmegyében, Hanusfalva fil., 20 római, 138 g. kath., 5 evang., 10 zsidó lak., görög templommal, 533 h. szántófölddel. F. u. Kádas, Szirmay. Ut. p. Eperjes.”[3]

1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 208, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 229 lakosából 213 szlovák és 16 cigány volt.

2011-ben 245 lakosából 204 szlovák és 20 cigány.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!