Greenwichi középidő
Ebben a cikkben a Greenwichi középidő-et különböző szemszögekből elemezzük azzal a céllal, hogy elmélyüljünk annak mai relevanciájában és hatásában. A Greenwichi középidő-hez kapcsolódó különböző szempontokkal foglalkozunk, feltárva a társadalomra, gazdaságra, politikára, kultúrára vagy bármely más érdeklődési területre gyakorolt hatását. Ezen túlmenően a témával kapcsolatos különböző nézőpontok és szakértői vélemények, valamint releváns adatok kerülnek bemutatásra, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük a témával kapcsolatos fontosságát és befolyásának mértékét. Hasonlóképpen, a Greenwichi középidő-hez kapcsolódó lehetséges kihívásokat és vitákat is megvitatjuk, megvizsgálva a lehetséges rövid és hosszú távú következményeket. Ezzel a cikkel egy olyan átfogó és kiegyensúlyozott elképzelést szeretnénk nyújtani, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy alapos ismereteket szerezzen a Greenwichi középidő-ről és annak mai relevanciájáról.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A greenwichi (ejtsd: grinicsi) középidő (angolul Greenwich Mean Time, GMT) az az időzóna, amely a nulla délkörön megy át.
Mára elavult viszonyítási alap volt, amihez a Föld további időzónáinak helyi idejét igazították. A GMT a Föld valódi forgásához igazodik, ezért a nem csillagászati vonatkozású időmérések esetében mint megnevezés továbbra is alkalmazható.
Története
1884-ben a Nemzetközi Meridián Konferencia azt a döntést hozta, hogy az angliai Greenwichi Királyi Obszervatórium helyi ideje legyen az a kiindulási időzóna, amihez a többi időzóna idejét viszonyítják. A helyszín kiválasztásában szerepet játszott, hogy addigra a térképek kb. 2/3-a ezt használta kezdő meridiánként (itt halad át kezdő délkör, amit nulla hosszúsági fokkal jelölnek).
1955-ben megjelentek a céziummal működő atomórák. Az atomóra használata egyszerűbb, mint csillagászati megfigyelésekkel meghatározni a pontos időt, másrészt az általa szolgáltatott időjel stabilabbnak bizonyult. Felmerült emiatt, hogy a pontos időt a továbbiakban atomórák segítségével állítsák elő. Kiderült azonban, hogy az atomórák által szolgáltatott idő és a Föld forgása alapján megállapított idő eltér egymástól.
Ugyanakkor kívánatos volt, hogy megmaradjon a polgári (és katonai) életben a GMT használata, mivel a GMT a Föld forgásához van igazítva. 1958-ban létrejött az International Atomic Time nevű szervezet (röviden: TAI). Ennek az lett a feladata, hogy összhangot teremtsen az atomórák által számolt idő és a Föld forgása alapján meghatározott idő között.
1961-ben váltotta le hivatalosan a GMT használatát az egyezményes koordinált világidő (UTC).
