Glinzendorf
Ebben a cikkben elmélyülünk a Glinzendorf lenyűgöző világában, amely téma szakértők és kíváncsiak figyelmét egyaránt felkeltette. A Glinzendorf egy olyan téma, amely a politikától a tudományig számos területen felkeltette az érdeklődést, beleértve a populáris kultúrát és történelmet is. Az évek során a Glinzendorf vita és elemzés tárgya volt, és jelentősége és relevanciája folyamatosan nőtt. Ebben a cikkben a Glinzendorf különböző aspektusaiba fogunk belemerülni, feltárva a társadalomra gyakorolt hatását és időbeli alakulását.
| Glinzendorf | |
 | |
| Glinzendorfi utca | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Alsó-Ausztria |
| Járás | Gänserndorfi járás |
| Irányítószám | 2280 |
| Körzethívószám | 02248 |
| Forgalmi rendszám | GF |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 295 fő (2018. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 152 m |
| Terület | 10,43 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 14′ 47″, k. h. 16° 38′ 25″48.246389°N 16.640278°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 47″, k. h. 16° 38′ 25″48.246389°N 16.640278°E | |
 | |
| Glinzendorf weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Glinzendorf témájú médiaállományokat. | |
Glinzendorf osztrák község Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 314 lakosa volt.
Elhelyezkedése
Glinzendorf a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező középső részén. Területének 0,8%-a erdő, 92,5% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat egyetlen települést és katasztrális községet foglal magába.
A környező önkormányzatok: északra Markgrafneusiedl, északkeletre Obersiebenbrunn, délkeletre Leopoldsdorf im Marchfelde, délre Groß-Enzersdorf, nyugatra Großhofen.
Története
Glinzendorfot először 1380-ban említik.
1809. július 5-én a wagrami csata során a franciák elfoglalták a községet. Másnap a Radetzky által vezetett osztrákok visszavették a települést, de rövidesen visszavonultak.
1938-ban egy fogadóst, egy vegyesboltost, egy molnárt, egy nyeregkészítőt, két kovácsot, egy szabót és számos földművest számláltak össze a községben. Az Anschlusst követő közigazgatási reform során Glinzendorfot integrálták Nagy-Bécs újonnan létrehozott 22. kerületébe, de a második világháború után visszanyerte önállóságát.
Lakosság
A glinzendorfi önkormányzat területén 2020 januárjában 314 fő élt. A lakosságszám 1991 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 86,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 6,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 5% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 87,1%-a római katolikusnak, 3,5% mohamedánnak, 7,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (82,4%) mellett a horvátok (9,4%), a bosnyákok (3,5%) és a szerbek (2,7%) alkották.
A népesség változása:
| 2016 | 272
|
| 2018 | 295
|
Látnivalók
- a Szt. Katalin-templom
Források
- A település honlapja Archiválva 2020. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 30819 – Glinzendorf Statistik Austria
Jegyzetek
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Glinzendorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
