Gießhübl
Manapság a Gießhübl továbbra is a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma. Legyen szó személyes, szakmai, politikai vagy társadalmi szinten a Gießhübl-ről, tagadhatatlan, hogy hatása életünk különböző területein érezhető. A történelem során a Gießhübl szenvedélyes viták, kimerítő kutatások és mély elmélkedések tárgya volt. Ebben a cikkben elmélyülünk a Gießhübl világában, hogy megvizsgáljuk annak számos oldalát, kihívását és lehetőségét. Az eredetétől a jelenlegi állapotáig megvizsgáljuk, hogyan alakította a Gießhübl valóságunkat, és hogyan fogja ezt a jövőben is folytatni.
| Gießhübl | |||
 | |||
| A községháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Mödlingi járás | ||
| Irányítószám | 2372 | ||
| Körzethívószám | 02236 | ||
| Forgalmi rendszám | MD | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2335 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 416 m | ||
| Terület | 3,9 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 05′ 50″, k. h. 16° 14′ 12″48.097222°N 16.236667°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 50″, k. h. 16° 14′ 12″48.097222°N 16.236667°E | |||
 | |||
| Gießhübl weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gießhübl témájú médiaállományokat. | |||
Gießhübl osztrák község Alsó-Ausztria Mödlingi járásában. 2022 januárjában 2394 lakosa volt.
Elhelyezkedése
Gießhübl a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-erdő és a Bécsi-medence határán. Területének 48,4%-a erdő, 16,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést és településrészt egyesít: Gießhüblt és Hochleitent.
A környező önkormányzatok: északra Perchtoldsdorf, északkeletre Brunn am Gebirge, keletre Maria Enzersdorf, délre Hinterbrühl.
Története
Gießhüblt valószínűleg a 11. században alapították. Első írásos említése (Gissubel formában) 1368-ból származik. Bécs 1529-es és 1683-as ostromakor a törökök elpusztították. Templomát 1783-ban építtette Penkler báró, Liechtenstein várának akkori birtokosa. 1809-ben az asperni csatából visszavonuló francia katonák kifosztották a falut. 1868-ban önálló egyházközséggé vált, 1899-ben pedig új templomot építettek. Az első világháborúban 35, a másodikban 45 gießhübli vesztette életét. 1944 májusában a szövetségesek bombázták a települést, amelynek 22 halálos áldozata és 9 sebesültje volt.
Az 1938-as Anschluss után a környező községek beolvasztásával létrehozták Nagy-Bécset; Gießhübl is a főváros 24. kerületéhez került. Függetlenségét 1954-ben nyerte vissza.
Lakosság
A gießhübli önkormányzat területén 2022 januárjában 2394 fő élt. A lakosságszám 1971 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 91,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 4,3% a régi (2004 előtti), 2,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,6% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 69,9%-a római katolikusnak, 7,8% evangélikusnak, 17,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (92,2%) mellett a magyarok alkották 1,1%-kal.
A népesség változása:
| 2016 | 2 301
|
| 2018 | 2 335
|
Látnivalók
- a Szentháromság-plébániatemplom
- az 1953-ban épült Krisztus király-templom
- a Gießwände sziklamászó iskola
Jegyzetek
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
- A település honlapja
- 31707 – Gießhübl Statistik Austria
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gießhübl című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
