Geyer Gyula

A Geyer Gyula cikkében egy lenyűgöző témát fogunk megvizsgálni, amely minden korosztály és hátterű ember érdeklődését felkeltette. Akár információt keres a Geyer Gyula-ről, akár egyszerűen csak szeretné elmélyíteni tudását, ez a cikk részletes és átfogó áttekintést nyújt a témáról. A keletkezésétől a legújabb kutatásokig és trendekig egy utazásra vezetem a Geyer Gyula legfontosabb és legérdekesebb aspektusaiban. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön a felfedezés és a tanulás világában, miközben együtt járjuk körbe ezt az izgalmas témát.

Geyer Gyula
Született1828. szeptember 15.
Bielsko-Biała
Elhunyt1900. szeptember 28. (72 évesen)
Igló
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapedagógus,
természetkutató
IskoláiBécsi Egyetem

Geyer (Gusztáv) Gyula (Bielsko-Biała (Szilézia, Lengyelország), 1828. szeptember 15. – Igló, 1900. szeptember 28.[1]) tanár, természetkutató.

Élete

Geyer Heinrich Traugott posztógyáros fiaként született. Az elemi iskolát szülővárosában végezte, majd 1839 októberében Magyarországra költözött. A gimnáziumot a szepes vármegyei Késmárkon végezte 1848-ig. Ekkor önkéntes nemzetőrként Kassára ment. 1849 májusától Cornides őrnagynál szolgált, július 7-én mellen lőtték, gyógykezelésre visszatért Késmárkra. Felépülése után Felső-Kubinban (Meskó Károly lányai mellett), Árvaváralján (1850-51), Kassán (Soós Sándor főszolgabíró gyermekei mellett), Gölnicbányán (1854-55.), Máriahután (Menesdorfer Károly családjánál, 1855-56.) nevelő. 1856 és 1858 között Rozsnyón az evangélikus gimnáziumban természetrajzot tanított, majd egy évet Bécsben töltött ismeretei bővítése végett. 1859-től újra Rozsnyón tanított, 1871. augusztus 20-án az iglói főgimnázium tanárává választották.

1865-től meteorológiai kutatásokat végzett, 1867 és 1870 között cikkeket közölt a Jahrbuch der Wiener Centralanstalt für Meteorologie und Erdmagnetismusban. Ezután megfigyeléseket végzett a budapesti magyar királyi központi intézet számára 1893-ig. További érdeklődési területei:

Cikkeit közlő kiadványok

  • Zipser Boteban (meteorológia)
  • Karpathen Postban
  • Szepesi Lapok
  • Gömör és Kishont egyesült vármegyék leirása (szerkesztő: Hunfalvy János, Pest, 1867.) (növénytan)
  • Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálatai XIII. (Eger, 1869.) (Adalékok Rozsnyó vidékének faunájához, flórájához és lebtani töredékek)
  • Kertész Gazdában (1869.) (A dohánytermelés Gömörben)
  • Természettudományi Közlönyben (VI. 1874.)
  • Magyarországi Kárpátegyesület Évkönyvei (1875-78., 1880., 1885.) (állatfenológia, meteorológia)
  • Jahresbericht des Comités für ornithologische Beobachtungs-Stationen in Oesterreich-Ungarn (1882-84. 1886-87.) (ornitológia, fenológia)
  • Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek (szerkesztő: Villási Pál) (pomológia)

Jegyzetek

  1. ↑ Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 321. o. . (Hozzáférés: 2010. január 12.)

Források

Ez a biológusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!