A mai világban a Germanisztika egyre nagyobb érdeklődést mutat minden korosztály és hátterű ember számára. Akár a mentális egészség fontosságáról, akár a technológiai forradalomról, a nők szerepvállalásáról vagy bármilyen más témáról beszélünk, a Germanisztika olyan alapvető elem, amely az élet minden területén aktuálissá vált. A politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Germanisztika olyan szempont, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Germanisztika hogyan változtatta meg gondolkodásunkat és cselekvésünket, és jelenléte hogyan alakítja továbbra is világunkat olyan módon, ami korábban elképzelhetetlen volt.
A germanisztika (másként germán filológia, németülGermanistik) a germán népek (szűkebb értelemben a németek) nyelvével, műveltségével, irodalmával és történelmével foglalkozó, a német nyelv és a német nyelvű irodalom történelmi és jelenlegi megjelenési formáival foglalkozó tudományág.
Nyelvészeti vonatkozás
Német nyelvészet
fonetika (Phonetik)
fonológia (Phonologie)
morfológia (Morphologie)
szintaxis (Syntax)
lexikológia (Lexikologie)
frazeológia (Phraseologie)
szemantika (Semantik)
helyesírás (Orthographie)
nyelvtörténet (Sprachgeschichte)
egyéb germán nyelvek
Német nyelvű irodalom
Német nyelvű irodalom története
Német irodalom
Osztrák irodalom
Svájci irodalom
Képzést indító magyarországi felsőoktatási intézmények
dr. Lux Gyula (1884–1957), tanár, nyelvész, tanügyi főtanácsos, tartalékos hadnagy, a dobsinai és dél-szepesi német kultúra jeles kutatója. Az ország történetében első "Magyar Királyi Állami Németnyelvű tanítóképző Liceum" alapítója és igazgatója, a Signum Laudis, a bronz vitézségi érem és a Károly csapatkereszt tulajdonosa, a "Dobsinai Társaskör" tagja.
dr. Manherz Károly (1942–) magyar nyelvész, germanista, egyetemi tanár. A német nyelvészet és a magyarországi németek történetének elismert tudósa, művelődési miniszter helyettese, államtitkár.