Gerőfy Andor

A mai világban a Gerőfy Andor olyan kérdéssé vált, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki. A technológia fejlődésével, a globalizációval és a társadalmi változásokkal a Gerőfy Andor olyan releváns témaként pozicionálta magát, amely minden korosztályra, kultúrára és életmódra hatással van. Megjelenése óta a Gerőfy Andor végtelenül egymásnak ellentmondó véleményeket, kutatásokat és elmélkedéseket generált, amelyek célja a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásának megértése. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gerőfy Andor különböző dimenzióit és perspektíváit, azzal a céllal, hogy olyan átfogó jövőképet kínáljunk, amely hozzájárul a párbeszéd gazdagításához és a téma megértéséhez.

Gerőfy Andor
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Született1849. október 10.[1]
Székesfehérvár
Elhunyt1892. június 21. (42 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságaosztrák–magyar
HázastársaPetrovics Ilka[2]
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínészeti Tanoda (–1870)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerőfy Andor témájú médiaállományokat.
Gerőfy Andorné Petrovich Ilka portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)

Gerőfy Andor, névváltozatok: Gerőfi, Gerőffy (Székesfehérvár, 1849. október 10. – Budapest, 1892. június 21.) színész, színigazgató.

Élete

Középiskolai tanulmányait Pesten végezte. Színésznek tanult, 1870-ben végezte el a Színészeti Tanodát. Miklósy Gyula társulatánál kezdte pályáját Budán hős és szerelmes színészként. Első szerepe Lukácsy Sándor Zsidó honvédjében volt, ahol Blind Zsigmondot alakította. Egy évvel később Mannsberghez szerződött Szegedre, itt nősült meg. 1881. augusztus 26-án Fiuméban is szerepelt társulatával. Sokoldalú művész volt, drámai hős, társalgási és szerelmes szerepekben, népszínművekben lépett föl, rendezett is. 1876–1877-ben színigazgató Szatmáron, majd 1890-ben Gerőfy Andor társulata ugyancsak Szatmáron 12 előadással a Séta téri nyári színkörben lépett fel. Nem volt erélyes igazgató, társulata működését sokszor szervezetlenség jellemezte. Neje Zádor (Petrovich) Ilka színésznő volt.

Fontosabb szerepei

  • Mátyás (Szigeti J.: Mátyás király)
  • Bánk bán (Katona József)
  • Passe-Partout (Csepreghy Ferenc: Utazás a föld körül)

Fontosabb művei

  • Huszonegyek tolvajtársulata (Székesfehérvár, 1881)

Igazgatóként működött

Források

További információk

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05200.htm
  2. ↑ Magyar színművészeti lexikon. Magyar színművészeti lexikon , 1931