Gazdy Aranka

Ez a cikk a Gazdy Aranka hatását elemzi a mai társadalomra. A Gazdy Aranka évek óta érdeklődés és vita téma, mivel hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Ebben az értelemben fontos megérteni, hogy a Gazdy Aranka hogyan változtatta meg interakciónk, gondolkodásunk és a minket körülvevő világhoz való viszonyulásunkat. Egy részletes elemzés során feltárjuk a Gazdy Aranka különböző oldalait, következményeit és következményeit, valamint azokat a lehetséges jövőbeli perspektívákat, amelyek életünkben való jelenlétéből fakadhatnak.

Gazdy Aranka
SzületettGazdy Aranka Anna Mária
1879. február 22.[1]
Tata
Elhunyt1957. augusztus 20. (78 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaJónás Alfréd
(h. 1910–1912)
Foglalkozásaszínész
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1897)

Gazdy Aranka (Tata, 1879. február 22. – Budapest, 1957. augusztus 20.) színésznő.

Életútja

Gazdy Béla járásbíró és Benes Adél leányaként született. A Színészakadémia elvégzése után 1898-ban kezdte meg a pályáját Székesfehérvárt. 1900-ban Szalkai Lajos társulatának volt a tagja, 1900–1901-ben a Kolozsvári Nemzeti Színházban, 1902-ben Relle Istvánnál játszott, 1903-ban Zilahy Gyula társulata foglalkoztatta. A vidéki színházak általánosan ismert művésznője volt. 1904 júliusától egy ideig a Népszínház tagja volt, 1906-tól Dr. Farkas Ferencnél működött. 1908 és 1911 között Debrecenben játszott. 1910. december 17-én Debrecenben férjhez ment Jónás Alfréd (1879–1912) mérnökhöz[3] és egy időre elbúcsúzott a színpadtól. Férje halála után ismét visszatért a színpadra. 1919–20-ban a debreceni színház vezető színésznője, 1929-ben az Új Színház művésznője volt. Az 1930-as években a Pesti Színházban játszott, majd 1947-ben lépett fel utoljára a Kis Színházban.

Filmszerepei

  • Viola, az alföldi haramia (1920)
  • Pax vobiscum (1920)
  • A rög (1920)
  • A fogadalom (1920)
  • Csak egy kislány van a világon (1929) – Pálffy Gáspár tiszteletes felesége
  • Tavaszi zápor (1932) – Gondos Éva, a feljelentő
  • A bor (1933) – Szunyogh Juli anyja
  • Az új földesúr (1935) – cseléd Ankerschmidtnél
  • Az okos mama (1935) – Kállayék szakácsnője
  • Ember a híd alatt (1936) – Soltészék házvezetőnője
  • Pogányok (1936)
  • Tokaji rapszódia (1937) – Demeterné, Éva anyja
  • Családi pótlék (1937) – vendég az estélyen
  • Marika (1937) – vendég az estélyen
  • Pillanatnyi pénzzavar (1937-38) – „libás” asszony
  • Elcserélt ember (1938) – bálozó
  • Papucshős (1938) – vendég Ráczéknál
  • Azurexpress (1938) – Toncsi néni
  • 5 óra 40 (1939) – szomszédasszony
  • Karosszék (1939) – licitáló hölgy az árverésen
  • Két lány az utcán (1939) – esküvői vendég
  • Hat hét boldogság (1939) – Kosenyikné ismerőse
  • Földindulás (1939) – falusi asszony
  • Egy éjszaka Erdélyben (1941) – Bakóné, szállásadó parasztasszony
  • A tanítónő (1945) – parasztasszony

Jegyzetek

  1. ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. október 26.)
  2. ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. október 26.)
  3. ↑ A házasságkötés bejegyezve a debreceni állami házassági akv. 659/1910. folyószáma alatt.

Források