Garamsolymos

Napjainkban a Garamsolymos olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Az élet különböző területeire jelentős hatással bíró Garamsolymos példátlan vitákat váltott ki, támogatókat és kritikusokat egyaránt vonzva. Ahogy a Garamsolymos továbbra is nagy hangsúlyt fektet a kollektív tudatra, befolyása számos szektorra kiterjed, a politikától a szórakoztatásig, és a technológiától a társadalomig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Garamsolymos különböző aspektusait, megvizsgálva jelenlegi relevanciáját és lehetséges jövőbeli hatásait.

Garamsolymos
Közigazgatás
TelepülésGaramújfalu
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Garamsolymos (Szlovákia)
Garamsolymos
Garamsolymos
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 17′ 14″, k. h. 18° 38′ 46″48.287274°N 18.646042°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 14″, k. h. 18° 38′ 46″48.287274°N 18.646042°E

Garamsolymos, (szlovákul Gondovo, korábban Šalmoš) Garamújfalu településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

Lévától 10 km-re északkeletre fekszik.

Története

1075-ben "Balwan" néven említik először.

Vályi András szerint "Garam Solymos. Magyar falu Bars Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Garam Újfaluhoz közel, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító."[1]

Fényes Elek szerint "Solymos (Garan), tót falu, Bars vgyében, Honth vgye szélén, Báthoz 1 mfd., 290 kath., 9 evang. lak. F. u. h. Eszterházy."[2]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 465, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben Garamújfalu 1565 lakosából 1550 szlovák volt.

Nevezetességei

  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 2000-ben épült.

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 193.

Külső hivatkozások

Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!