Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Gölnic lenyűgöző világát. Ez a téma napjainkban nagyon aktuális, hiszen hatása a társadalom különböző területeire terjed ki, a politikától a populáris kultúráig. Ennek mentén elemezzük a Gölnic-hez kapcsolódó különböző szempontokat, megvizsgálva annak eredetét, időbeli alakulását és az emberek életére gyakorolt hatásait. Interdiszciplináris megközelítésen keresztül a Gölnic több dimenzióját tekintjük át, bemutatva a terület szakértőinek adatait, kutatásait és véleményét. A cikk végén azt reméljük, hogy teljesebb és gazdagabb jövőképet kapunk a Gölnic-ről, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük jelentőségét és befolyását a mai világban.
Gölnic | |
A Gölnic Szepesremeténél | |
Közigazgatás | |
Országok | ![]() |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 88,9 km |
Vízhozam | 8,1 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 655 km² |
Forrás | Király-hegy, Alacsony-Tátra |
Torkolat | Hernád Margitfalvánál |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Gölnic témájú médiaállományokat. | |
A Gölnic (szlovákul Hnilec, németül Göllnitz) a Hernád jobb oldali mellékfolyója Szlovákiában.
Az Alacsony-Tátrában, a Király-hegy (Kráľova hoľa) keleti tövében ered, Garamfőtől északra. Kanyargós folyással keletnek veszi útját a szépségéről ismeretes Sztracenai-völgyön keresztül. Ezután kelet-délkeletre fordul, és Merény, Svedlér, Szepesremete érintésével – miután az utóbbi községnél egyetlen nagyobb mellékvizét, a Szomolnoki-patakot jobb oldalról magába vette – északkeletnek veszi útját. Végül Gölnicbányát elhagyva Margitfalvánál a Hernádba, pontosabban az azon lévő Óruzsini-víztározóba ömlik.
Völgyének esése igen nagy. A Gölnic völgye azelőtt a gömör-szepesi vasbányászat egyik főközpontja volt; a 19. század végén a bányászat tetemesen visszaesett, a korábban gazdag és népes bányavárosok és községek mindjobban elnéptelenedtek.
A Szlovák Paradicsomban futó folyón található Imrikfalvi-víztározó fontos turisztikai centrum és vízügyi létesítmény. A Sztracenai-völgyben található a Dobsinai-jégbarlang.