Ez a cikk a Furokumarin-et különböző nézőpontokból elemzi, hogy megértse fontosságát és relevanciáját ma. A társadalomra gyakorolt hatásától a kultúrára gyakorolt hatásáig a Furokumarin minden korosztály és szektor számára rendkívül érdekes téma lett. Ezen a vonalon fogjuk feltárni eredetét, időbeli alakulását, valamint a körülötte forgó különféle véleményeket és elméleteket. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a különböző területekre gyakorolt hatásait és következményeit, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk a Furokumarin-ről.
A furokumarinok vagy furanokumarinok a szerves vegyületek egyik csoportja, számos növény termeli őket. Bioszintézisük részben a fenilpropanoid és a mevalonát útvonalon keresztül történik, mely a dimetilallil-pirofoszfát (DMAPP) és a 7-hidroxikumarin kapcsolásával szintetizálódik.
Molekulájukban egy furán- és egy kumaringyűrű kapcsolódik össze. Ez többféleképpen is bekövetkezhet, ezért a furokumarinoknak több izomerje létezik. A két leggyakoribb alapszerkezet a pszoralén és az angelicin. Ezek származékait lineáris, illetve anguláris furokumarinoknak nevezzük.[1]
Számos furokumarin mérgező, a növények ezeket védekezési céllal szintetizálják az állatokkal szemben.[2] Ezen vegyületek felelősek azért, hogy a vad pasztinák és a kaukázusi medvetalp nedve a bőrt érzékennyé teszi a fényre (fitofotodermatitisz). Megtalálhatók a nagyezerjófűben is. A Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika szerint sok megbetegedést regisztráltak a zeller, a petrezselyem, a citrusfélék, a sárgarépa, a füge, valamint egyes ernyősvirágzatú fűfélékkel kapcsolatban is.[3]
Más biológiai hatásuk is ismert, az emberek esetén például a bergamottin és a 6',7'-dihidroxibergamottin okozza a grépfrútlé és gyógyszerek közötti kölcsönhatást. Ezek a furokumarinok ugyanis befolyásolják bizonyos gyógyszerek szervezeten belüli lebomlását.[4]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Furanocoumarin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.