Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Fuorn-hágó-et és a kortárs társadalomra gyakorolt hatását. A Fuorn-hágó megjelenése óta jelentős változás következett be az emberek egymással és az őket körülvevő világgal való interakciójában. Az évek során a Fuorn-hágó döntő szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein, a kommunikációtól az információfogyasztásig. Ebben az értelemben alapvető fontosságú, hogy megértsük a Fuorn-hágó hatását jelenlegi társadalmunkban, és elgondolkodjunk a jövőre nézve. A következő néhány oldalon részletesen megvizsgáljuk, hogyan változtatta meg a Fuorn-hágó életmódunkat, munkánkat és kapcsolatainkat, valamint azt, hogy milyen lehetőségeket és kihívásokat jelent ez a modern világ számára.
Ofen-hágó (Fuorn-hágó) (Ofenpass / Pass dal Fuorn) | |
![]() | |
Kilátás az Ofen-hágóról a Svájci Nemzeti Park felé | |
Földrajzi adatok | |
Országok | Svájc |
Fekvése | északnyugat – délkelet |
Legmagasabb pont | 2149 m |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ofen-hágó (Fuorn-hágó) témájú médiaállományokat. |
A Fuorn – közismertebb német nevén Ofen-hágó (Ofenpass), rétoromán nyelven Pass dal Fuorn – egy 2149 méter tengerszint feletti magasságban kialakított közúti összeköttetés a svájci Graubünden kantonban, az engadini Zernec és a Münster-völgyön (Müstair-völgyön) át az olaszországi Val Venosta (német nevén Vinschgau) völgyek között.
A nyugati oldalán Zernecből kiinduló, jó minőségű B-28 jelzésű hágóút északról a mintegy 19 km-re fekvő hágócsúcsig a Schweizer Nationalparkot határolja. A nemzeti parkkal szembeni oldalon található pihenőhelytől vezet út a mintegy 7,1 km-re fekvő Munt-la-Shera alagúthoz, amelyen át az olaszországi Livigno érhető el. Az 1774-ből származó Atlass Tyrilensis szerint a hágó a münster-völgy]i Tschierv falu határához tartozott, akkori elnevezése Tschierver Jochl volt. A hágó és hágóút a történelem során mindenkor fontos közúti kapcsolat volt a svájci Engadin-völgy és az olaszországi (korábban ausztriai) Val Venosta (Vinschgau) nevű térségek között.