Franz Wyss

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Franz Wyss hatását a modern társadalom különböző aspektusaira. A nyilvános színtéren való megjelenése óta a Franz Wyss nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szakértők és az állampolgárok körében egyaránt. Hatása számos területre kiterjedt, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a szórakoztatásig. A következő néhány sorban részletesen elemezzük, hogyan változtatta meg a Franz Wyss életmódunkat, gondolkodásunkat és egymáshoz való viszonyunkat.

Franz Wyss
korabeli litográfián
korabeli litográfián
Született1796
Meghalt1849. június 13. (52-53 évesen)
Csorna

Franz Wyss (1796 – Csorna, 1849. június 13.) császári és királyi vezérőrnagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári csapatok egyik tábornoka.

Életpályája

Svájci eredetű katonacsaládba született. 1813-ban hadnagyként lépett a császári hadsereg 1. dzsidásezredébe. Részt vett a Napóleon elleni háborúkban.

1843-tól ezredesi rangban a galíciai 3. sz. „Károly főherceg” dzsidásezred (K.u.k. Galizisches Ulanen-Regiment „Erzherzog Carl” Nr. 3) parancsnokává nevezték ki. 1848 nyarán részt vett az észak-itáliai forradalmak elleni harcokban, ezért augusztusban vezérőrnaggyá léptették elő. Ugyanezen év őszén áthelyezték a Windisch-Grätz herceg vezetése alatt álló prágai főhadparancsnokság állományába. Dandárparancsnokként részt vett Bécs elfoglalásában, majd a téli hadjáratban dandárával Ladislaus von Wrbna altábornagy II. hadtestébe osztották be. Egysége ott volt a Görgei vezérőrnagy hadtestét üldöző császári csapatok között, és kitüntette magát a felvidéki bányavárosok körül folyó 1849. januári harcokban.

A kápolnai csatában az ő dandára foglalta el Kápolnát. Április 19-én a nagysallói csata után Kéménd mellett vereséget szenvedett a Gáspár András ezredes vezette VII. hadtest egyik hadosztályától. Május végén dandárja átkerült az I. hadtestbe, és Haynau parancsára június 8-án megszállta Csornát. Kmety György, a VII. honvéd hadtest hadosztályparancsnoka kémek útján értesült Wyss dandárának Csornára érkezéséről, és elhatározta, hogy a magyar parancsnokság értesítése nélkül megtámadja őket. A június 13-án lezajlott csornai csata folyamán a császári csapatok vereséget szenvedtek, az ütközetben maga Wyss tábornok is elesett.

Források

  • Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó, 2004, ISBN 9633273676
  • Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 9633263379