Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Forgács Károly izgalmas világát és az azt körülvevő összes aspektust. Az eredetétől a mai relevanciájáig elmélyülünk ennek a nagyon releváns témának a mélyreható elemzésében. A legújabb kutatások, szakértőkkel készített interjúk és konkrét példák segítségével elmélyülünk annak különböző dimenzióiban, hogy megértsük a társadalomra gyakorolt hatását. A Forgács Károly az évek során érdeklődés és kutatás tárgya volt, és kulcsfontosságú, hogy megértsük jelentőségét a jelenlegi környezetben. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a tudományos területen való relevanciájáig minden olyan szemponttal foglalkozunk, amelyek miatt a Forgács Károly olyan téma, amelyet érdemes részletesen megvizsgálni. Csatlakozz hozzánk ezen a felfedezés és tanulás útján!
Forgács Károly | |
![]() | |
Forgács Károly 1961-ben | |
Született | 1936. augusztus 8. Eger |
Elhunyt | 1994. január 11. (57 évesen) Eger |
Állampolgársága | |
Gyermekei | egy gyermek |
Foglalkozása | fotográfus |
Forgács Károly (Eger, 1936. augusztus 8. - Eger, 1994. január 11.) magyar fotóművész.
Szülei Forgács István iskola igazgató-tanító[1] és Nádaskay Anna tanítónő.[2]
Novosel Évával kötött első házasságából (1963-1980) született 1964. június 20-án a fia, Forgács Sándor. Második felesége Bacskay Gabriella volt (1980-1994). A német állampolgárságot 1969. április 30-án kapta meg fiával együtt.
Húsz éves korában, 1956-ban hagyta el Magyarországot. Hamarosan a németországi Würzburgban telepedett le, ahol egyetemi tanulmányait is végezte. Fotóstudóiját is itt alapította meg, „Budapress” néven 1958-ban. Elsősorban portréfotós volt; szabadidejében több tízezer km-t utazott, hogy fotózhassa a korszak híres politikusait, művészeit, tudósait és egyházi méltóságait. Életműve - a családi fotók nélkül - 655 témában 6844 negatívból illetve képből áll. 355 ábrázolt személyt/ témát sikerült azonosítani; ez 3797 negatívot/képet jelent.
Ő volt a 20. század utolsó „fejvadásza”.[3]