Felvinczi György
A mai világban a Felvinczi György olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár szakmai befolyása, akár aktuális kérdésekkel való kapcsolata miatt, a Felvinczi György sokak figyelmét és kíváncsiságát felkeltette. Ebben a cikkben a Felvinczi György különböző aspektusait fogjuk feltárni, eredetétől és történetétől a modern világban való relevanciájáig. Kétségtelen, hogy a Felvinczi György egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és fontossága különböző összefüggésekben nyilvánvaló.
| Felvinczi György | |
| Született | 1640-es évek nem ismert |
| Elhunyt | 1716. február Kolozsvár |
| Állampolgársága | erdélyi |
| Foglalkozása |
|
Felvinczi György (Felvinc, Torda-Aranyos vármegye, 1645 körül – Kolozsvár, 1716. február ?) magyar színműíró, színigazgató, műfordító.
Élete
Szegény szülőktől származott Erdélyben, s már gyermekkorán árván maradt. Tanult Tordán és Kolozsvárott az unitárius kollégiumban s innen a torockói iskolába ment tanítónak. 1671-ben visszatért a kolozsvári kollégiumba, ott egy évig tanár volt s egyúttal a szintaxistákat tanította, de egy szerelmi kaland miatt el kellett hagynia a kollégiumot.
Ezután többféle életmódba fogott, de mindenütt üldözte a szerencsétlenség. Tatárok, labancok kirabolták, adósságba keveredett, hitelezői zaklatták, ezért bujdosnia kellett.
1689-ben „Igen szép história” címmel bibliai történetet írt, majd 1693-ban Plutó és Jupiter villongásairól egy operaszerűen énekelhető színdarabot. 1694-ben egészségügyi témájú könyvet adott ki, latin és magyar szöveggel. Verseket is írt.
1696-ban színtársulat alapítására kapott engedélyt I. Lipóttól. A szóhagyomány szerint szinpadul a hiú (vagyis nyitott elejű padlás) szolgált és a közönség az utcáról nézte a játékot.
Ez volt az első kísérlet Erdélyben hivatásos színészet fenntartására. Egyes szinháztörténészek őt az első magyar színházigazgatónak, mások az első magyar opera írójának tartják. Jelentősebb sikereket azonban nem aratott, tevékenysége feledésbe merült.
Művei
- Igen szép história az Jeruzsálemből Jerihóba menő tolvajoktól megsebesíttetett embernek állapottyáról (Lőcse, 1689)
- magyarra fordította s magyar és latin szöveggel kiadta a Schola Salernitana egészségi szabályait De conservanda bona valetudine (Lőcse, 1694)
- Írt néhány olyan udvarló verset is, melyek árán hivatalba kívánt jutni, sok más munkájának csak címe maradt fenn.
- Nevezetes Comico-Tragoediája, melyet még a szini engedély megnyerése előtt, 1693. kiadott; gyarló drámai kísérlet ez, mely Plútó és Jupiter villongását tárgyalja; öt megjelenésre van osztva, minden megjelenés ismét cselekedetekre. Formája verses, s minden jelenet más versalak szerint van irva, melyhez oda van téve mindenütt az ad notam is, s így énekelve adták elő. Ma már csak irodalomtörténeti értéke van (újra kiadva: Pótkötetek az Egyet. Philol. Közlönyhöz I.: F. engedélylevelének eredetije Váli Béla gyűjteményében, hasonmása Váli Színészettörténete előtt és a Beöthy-féle képes Irodalomtört.-ben)
- Romai császár ... iro-deakinak ... ditsireti ... Fel-Vinci Georgy által (Kolozsvár, 1699)
Lásd még: A barokk kor magyar irodalma
Források
- Felvinczi. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Balás, Gábor. A székelyek nyomában. Panoráma (1984). ISBN 9632432533
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
.svg){kind=small}