Felekiné Gáspár Anni

Az alábbiakban bemutatott cikkünkben a Felekiné Gáspár Anni témával foglalkozunk, amely a társadalom különböző szféráiban érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Felekiné Gáspár Anni eredetétől napjaink relevanciájáig számos értelmezés és vélemény tárgya volt, ami széles tanulmányi és kutatási területet generált. Ebben a cikkben a Felekiné Gáspár Anni körüli különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak hatását különböző összefüggésekben, és átfogó képet nyújtunk a mai világban betöltött fontosságáról.

Felekiné Gáspár Anni
SzületettGáspár Anna
1902. október 21.[1][2][3]
Budapest[1][2][3]
Elhunyt1992. október 22. (90 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaFeleki Rezső
SzüleiGáspár Bernát
Foglalkozásafestőművész
Iskolái
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (1950)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5B parcella, 8. sor, 23. sír)
A Wikimédia Commons tartalmaz Felekiné Gáspár Anni témájú médiaállományokat.
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben (5B-8-23)

Felekiné Gáspár Anni (Budapest, Terézváros, 1902. október 21.[4] – Budapest, 1992. október 22.) Munkácsy-díjas festőművész. Festészetének fő témája az enteriőr, portréit, életképeit, csendéleteit leíró-elbeszélő előadásmód jellemzi.

Életrajz

Budapesten született Gáspár Bernát nyelvtanár és Goldstein Róza gyermekeként izraelita vallású polgári családban.[5] Gyermekkorában Miskolcra költöztek, ahol édesapja nyelviskolát nyitott. Az első világháború idején családjával ismét a fővárosba költözött. Tanulmányait 1916–17-ben a Fővárosi Iparrajziskolában végezte. Első férje Gondos Jenő (1900–1945)[6] textilkereskedő volt, aki munkaszolgálatosként életét vesztette.[7] A nyilas rémuralom során bujkálni kényszerült. A második férjét, Feleki Rezső operaénekest, a Dohány utcai zsinagóga későbbi főkántorát, a háború során ismerte meg. Huszonöt évig dolgozott irodában, utána 1943–44-ben Örkényi Strasser szabadiskolában Bernáth Aurél korrigálta a munkáit. 1948–49-ben az Elektromos Művek szabadiskolájában képezte magát tovább, itt Börzsönyi Kollarits Ferenc és Novotny Emil Róbert voltak a mesterei, de Breznay Józseftől is tanult. 1946-ban rendezte első egyéni kiállítását. 1950-ben Munkácsy-díjjal jutalmazták az I. Magyar Nemzeti Kiállításon Készülődés május 1-jére és Füttyös kalauznő című, a szocialista realizmus vagy „szocreál” sematikus stílusában alkotott képeiért.[8] Az 1950-es években a Műcsarnokban, az Ernst Múzeumban és a szocialista országokban rendezett csoportos tárlatokon szerepelt műveivel.

Kiállításai

Egyéni kiállításai

  • 1946 • Arad
  • 1955 • Csók Galéria, Budapest
  • 1973 • Nagytétényi Kastélymúzeum, Nagytétény
  • 1974 • Fényes Adolf Terem, Budapest
  • 1977 • Békéscsaba
  • 1980 • Benczúr Terem, Nyíregyháza.

Válogatott csoportos kiállításai

  • 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1951 • Magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest • 2. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1952 • Arcképkiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1957 • Magyar forradalmi művészet, Műcsarnok, Budapest • továbbá Moszkva • Berlin • Varsó • Bukarest • Szófia magyar kiállításai.

Díjai

  • 1950 Munkácsy-díj II. fokozat

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d PIM-névtér
  2. ↑ a b Magyarországi felsőoktatási intézmények (1580-1918)
  3. ↑ a b FamilySearch Historical Records
  4. ↑ Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 2888/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 3.)
  5. ↑ Gáspár Bernát és Goldstein Róza házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 453/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 3.)
  6. ↑ Gondos Jenő halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 428/1948. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 3.)
  7. ↑ Gondos (Goldschein) Jenő és Gáspár Anna házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 238/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 3.)
  8. ↑ artportal

Források