Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Farkas Éva (vágó)-et és annak jelentőségét a mai társadalomban. A történelemre gyakorolt hatásától a mindennapi életre gyakorolt hatásáig a Farkas Éva (vágó) minden korosztálytól és háttérrel rendelkező ember figyelmét felkeltette. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Farkas Éva (vágó) legjelentősebb aspektusait és szerepét a kulturális, társadalmi és érzelmi szférában. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Farkas Éva (vágó) hogyan fejlődött az idők során, és hogyan alakítja továbbra is a minket körülvevő világról alkotott képünket. Ez a cikk teljes és átfogó áttekintést nyújt a Farkas Éva (vágó)-ről, és az olvasók számára mélyebb megértést kínál annak fontosságáról a modern világban.
Farkas Éva | |
Született | 1949. november 2. Budapest |
Elhunyt | 2018. április 3. (68 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | vágó |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Farkas Éva (Budapest, 1949. november 2. – 2018 április 3.[1]) Balázs Béla-díjas vágó
1967-ben érettségizett a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban, majd 1980-ban esti képzés keretében[3] a Színház- és Filmművészeti Főiskola vágó szakán szerzett diplomát. 1967-től dolgozott a Magyar Televíziónál, kezdetben a Híradónál, majd 1972-től a Natúra szerkesztőségében, ahol a természetfilmek nagy többségét ő vágta. Több filmrendezővel dolgozott együtt, mások mellett Kovács Andrással, András Ferenccel, Simó Sándorral, Ragályi Elemérrel.
Az 1990-es évek második felétől ismét a híradónak vágott és dokumentumfilmeken dolgozott.