A mai világban a FPU nagyon fontos probléma, amely minden korosztályt, kultúrát és társadalmi réteget érint. Akár politikai, akár társadalmi, tudományos vagy személyes kontextusban beszélünk a FPU-ről, relevanciája tagadhatatlan. Ennek a cikknek az a célja, hogy feltárja a FPU különböző oldalait, és elemezze a mai társadalomra gyakorolt hatását. Ezeken az oldalakon a FPU különböző perspektíváit fogjuk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy olvasóinknak holisztikus és teljes látásmódot kínáljunk a manapság annyira aktuális témáról.
Az FPU az angol floating-point unit kifejezés rövidítése, ami magyarul lebegőpontos egység; a számítógépnek egy lebegőpontos matematikai műveleteket végző alegysége, a CPU kiegészítője. Nevezik még matematikai társprocesszornak vagy numerikus koprocesszornak (numeric processing unit, rövidítve NPU) is – ez az elnevezés onnan ered, hogy eleinte ezek az egységek a fő processzortól különálló, ahhoz csatlakoztatható opcionális egységek voltak. Megfigyelhető, hogy a lebegőpontos számításokat végző egységek a mikroprocesszorok fejlődése során kezdetben különálló áramkörökként jelentek meg, felépítésükben is különböztek a fő processzoroktól (pl. a 8087-es lebegőpontos egység alapvetően verem-szervezésű, szemben az azt vezérlő 8086-os főprocesszor hagyományos regiszteres felépítésével), később azonban egyre gyakrabban beépültek a főprocesszorokba, és manapság már alig van olyan processzorkialakítás, amelyben a lebegőpontos műveletekhez kiegészítő processzorra lenne szükség: pl. a beágyazott processzoroknak külön sorozataik vannak, amelyek vagy tartalmazzák, vagy nélkülözik a lebegőpontos egységet, és a feladat határozza meg, hogy éppen melyik kerül felhasználásra.
Használatával a processzor műveletvégző képessége, számítási teljesítménye nagyban növelhető. Az Intel processzorai esetében a 486-os processzorcsalád óta a CPU integrált része, korábban külön modul.
Az 1954-ben bevezetett IBM 704 lebegőpontos műveleteket tudott végrehajtani, szemben elődjével, az IBM 701-gyel. Később az IBM 709, 7090 és 7094 is lebegőpontos műveletek végrehajtására képesen jelent meg.
1963-ban a DEC bevezette a lebegőpontos műveletek elvégzését standard funkcióként tartalmazó PDP-6-ot.[1] Ugyanekkor jelent meg a GE-235 is, mely a lebegőpontos és dupla pontosságú műveletekhez már „kisegítő aritmetikai egységet” (Auxiliary Arithmetic Unit, AAU) használt.[2]