Eurázsia
A Eurázsia című cikkben egy napjainkban nagy jelentőségű témával foglalkozunk, amely széles körű vitát váltott ki, és általánosságban felkeltette a társadalom érdeklődését. Ebben a cikkben a Eurázsia-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, az eredetétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Eurázsia körül létező különböző véleményeket és álláspontokat, hogy az olvasók teljes és objektív képet kapjanak a témáról. Emellett olyan releváns adatok, tanulmányok és kutatások kerülnek bemutatásra, amelyek hozzájárulnak a Eurázsia-ről szóló ismeretek gazdagításához és megértésének elmélyítéséhez. Ez a cikk kétségtelenül nagyon hasznos lesz azok számára, akik szeretnének bővebb ismereteket szerezni a Eurázsia-ről, és megérteni annak fontosságát a mai társadalomban.
| Eurázsia | |
 | |
| Földtörténeti adatok | |
| Kor | 300–0 Ma |
| Idő | karbon–holocén |
Eurázsia alatt az Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinenst értjük, amelynek túlnyomó többsége az eurázsiai kéreglemezen fekszik és így geológiai értelemben a lemeztektonikában egyetlen kontinens. Az eurázsiai lemez mellett alkotórésze még a török-hellén kéreglemez, az arábiai kéreglemez, az iráni kéreglemez, az ausztrál-indiai kéreglemez indiai része és az észak-amerikai kéreglemez kamcsatka–csukcsföldi része.[1]
Az Európa és Ázsia közötti nagy kulturális különbségek miatt társadalmi-politikai-kulturális szempontból hagyományosan két külön kontinensként szokták kezelni.
Egyes történészek véleménye szerint Dél-Európa, Dél-Ázsia és Délnyugat-Ázsia történelmileg összetartoznak, és együtt alkotja Dél-Eurázsiát. Hasonlóképpen, Észak-Európát és Észak-Ázsiát néha Észak-Eurázsiának nevezik.
Jegyzetek
- ↑ Földrajzi világatlasz 163. o.
Források
- ↑ Földrajzi világatlasz: Földrajzi világatlasz. Cartographia Kft.. ISBN 963-352-570-5 CM (2004)
