Eszkimó samanizmus

A mai világban a Eszkimó samanizmus olyan témává vált, amely nagyon fontos és érdekes emberek és közösségek széles körében. A Eszkimó samanizmus hatása a mindennapi élet különböző aspektusaiban látható, az emberek egymáshoz való viszonyától kezdve a szakmai életük során meghozott döntéseikig. Ez a cikk részletesen és mélyrehatóan feltárja a Eszkimó samanizmus jelentőségét a jelenlegi kontextusban, elemzi a következményeit és következményeit a különböző területeken. Ezenkívül megvizsgáljuk a Eszkimó samanizmus-re vonatkozó különböző nézőpontokat és megközelítéseket, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.

Jupik sámán gonosz szellemet űz ki egy beteg fiúból / A gonosz megverésének munkája. Nushagak terület, Alaszka, 1890-es évek.[1]

Eszkimó sámánizmusról beszélve, tudnunk kell, hogy a „sámánizmus” megnevezés igen sokféle kultúra bizonyos jellegzetességeit fedheti.[2] A legtöbb eszkimó csoportnál is van sajátos közvetítői szerep, az ezt betöltő személyek valóban képesek (a közösség szerint) a hiedelemvilág lényeivel (szellemek, mitikus lények) való kapcsolattartásra, így érthető a „sámánizmus” terminussal való megjelölés. Ahogy a legtöbb e terminus alatt címkézett kultúrának, az eszkimó sámánizmusnak is számos sajátos (vagy legalábbis nem minden samanisztikus kultúrára jellemző) vonása van.

A sámán életútját jellemző kényszer, amely számos szibériai népnél megfigyelhető,[3] az eszkimóknál általában hiányzik: a jelölt, még ha esetleg kap is elhívatást, azt visszautasíthatja.[4]

Egyes csoportoknál, az eszkimó sámán külön sajátos sámánnyelvet használt,[5] ez archaizmusok és metaforák révén különbözött a köznyelvtől: tapasztalt sámánok egész mondatokat tudtak beszélni így.[6] (A gazdag morfológiájú eszkimó nyelvek egyébként is tág lehetőséget teremtenek a szóképzésre.) Azonban Szibéria egyes nem eszkimó kultúráiban is ismert a sámánének nyelvezetének köznyelvtől való eltérése (archaizmusok, szellemnevek).[7]

Egyes más kultúrák sámánjaihoz hasonlóan, az eszkimó sámánról is hiheti közössége: élete bizonyos szakaszában maga is állat volt, és ezért így átélt élményeit, tapasztalatát képes közössége javára fordítani.[8][9]

További információk

  • Eliot Waldman. Inuit Shaman (streamed video). Native Art Traders. A leírás magyarul: „Inuit sámán. Beszélgetés az ember állattá változásáról, ahogy az inuit művészetben megjelenik. A sámán szerepe az inuit életben.”

Jegyzetek

  1. ↑ Fienup-Riordan, Ann. 1994:206
  2. ↑ Hoppál Mihály: Sámánok Eurázsiában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 963 05 8295 3. Lásd még a kiadó rövid ismertetőjét Archiválva 2010. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  3. ↑ Diószegi, Vilmos: Samanizmus. Gondolat („Élet és Tudomány Kiskönyvtár” sorozat), Budapest, 1962.
  4. ↑ Kleivan, I. and Sonne, B.: Eskimos / Greenland and Canada. (Series: Iconography of religions, section VIII /Artic Peoples/, fascicle 2). Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill, Leiden (The Netherland), 1985. ISBN 90 04 07160 1.
  5. ↑ Freuchen 1961:227
  6. ↑ Merkur, Daniel: Becoming Half Hidden / Shamanism and Initiation among the Inuit. (Series: Acta Universitatis Stockholmiensis / Stockholm Studies in Comparative Religion). Almqvist & Wiksell, Stockholm, 1985.
  7. ↑ Diószegi 1960:63
  8. ↑ Mese: „Die Seele, die alle Tiere durchwanderte”. Barüske, Heinz: Eskimo Märchen. Eugen Diederichs Verlag („Die Märchen der Weltliteratur” sorozat), Düsseldorf • Köln 1969. 19–23. o. 7. mese.
  9. ↑ Vitebsky, Piers: A sámán. Magyar Könyvklub • Helikon Kiadó, Budapest, 1996. 106. o.

Bibliográfia