Napjainkra a Esterházy József (főispán) olyan általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely széles közönség figyelmét felkeltette. Akár a mai társadalomban betöltött relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár az akadémiai és tudományos területen betöltött fontossága miatt, a Esterházy József (főispán) a kortárs diskurzus kulcsfontosságú témájaként pozicionálta magát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Esterházy József (főispán)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását, és megvizsgáljuk a mai világban való relevanciáját. A keletkezésétől az idők során bekövetkező fejlődéséig elmélyülünk a Esterházy József (főispán) összetettségében, hogy megértsük jelentését és hatókörét a mai társadalomban.
Esterházy József | |
A Magyar Királyság főajtónállómestere | |
Hivatali idő 1827 – 1830 | |
Előd | Nádasdy Mihály |
Utód | Amade Antal |
Született | 1760. november 1.[1] Pozsony |
Elhunyt | 1830. február 19. (69 évesen) Románfalva |
Szülei | Esterházy Imre |
Gyermekei | Michael Eßterházy |
Foglalkozás | kamarás |
Galántai gróf Esterházy József (Pozsony, 1760. november 1. – Románfalva, 1830. február 19.) Zemplén vármegye főispánja, főajtónálló.
A Szent István-rend középkeresztes vitéze, császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, főispán. Gróf Esterházy Imre lovassági tábornok és gróf Traun Anna Mária fia volt. Zemplén megye főispánja és a magyar királyi udvari kancelláriánál referendárius volt.
Beszéde (Tekintetes Nemes Zemplén Vármegye… főispánjának előlülése alatt 1820. Sz. Iván hava 6. Sátorallya Ujhely város az építő szék alkalmatosságával tartatott). Sárospatak, 1820.