Erdőszelestény

Az alábbiakban bemutatott cikkünkben a Erdőszelestény témával foglalkozunk, amely a társadalom különböző szféráiban érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Erdőszelestény eredetétől napjaink relevanciájáig számos értelmezés és vélemény tárgya volt, ami széles tanulmányi és kutatási területet generált. Ebben a cikkben a Erdőszelestény körüli különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak hatását különböző összefüggésekben, és átfogó képet nyújtunk a mai világban betöltött fontosságáról.

Erdőszelestény
Ország Szlovákia
Elhelyezkedése
Erdőszelestény (Szlovákia)
Erdőszelestény
Erdőszelestény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 05′ 28″, k. h. 19° 20′ 10″48.091177°N 19.336109°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 28″, k. h. 19° 20′ 10″48.091177°N 19.336109°E
Térkép

Erdőszelestény (szlovákul: Seľešťany) Erdőmeg településrésze, 1907 előtt önálló falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése

Nagykürtöstől 13 km-re délre, a Kürtös-patak és az Ipoly között, a magyar határ mellett fekszik.

Története

1851-ben még pusztaként szerepel 182 lakossal. A Szilassy, Vitális és Fáy családok birtokolták. Előbbi két családnak úrilaka is állt a településen, melynek nagy szőlőhegye volt. Lakói földműveléssel, szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkoztak.

Vályi András szerint "SZELESTYÉN. Tót falu hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Zsilyhez nem meszsze, mellynek filiája; határja jeles, szőleje középszerű, fája, legelője elég van."[1]

Fényes Elek szerint "Szelestyén, puszta, Honth vmegyében, Zsély fil. 54 kath. 128 evang. lak."[2]

1907-ben csatolták Erdőmeghez. 1910-ben Erdőmeggel együtt 806, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.