Epe (anatómia)

Ebben a cikkben a Epe (anatómia) témával foglalkozunk, amely az elmúlt években nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Epe (anatómia) felkeltette a kutatók, az akadémikusok és a nagyközönség kíváncsiságát a társadalom különböző területein érvényesülő relevanciája miatt. A gazdaságra, politikára, kultúrára gyakorolt ​​hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatásáig a Epe (anatómia) a megbeszélések és a gondolkodás központi témájává vált. Ennek mentén különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk elemezni a Epe (anatómia)-ről, azzal a céllal, hogy széleskörű és gazdagító látásmódot kínáljunk ennek a ma oly fontos témának.

Ez a szócikk az anatómiai fogalomról szól. Hasonló címmel lásd még: Epe (egyértelműsítő lap).

Az epe egy aranysárga, enyhén lúgos (alkalikus) (pH~8,0) folyadék, melyet a májsejtek (hepatociták) választanak ki a májban.

Tárolás, ürülés, összetétel

Az epe termelődése folyamatos. Számos faj szervezete az epehólyagban tárolja ezt az anyagot az étkezések közt, majd étkezés alatt a patkóbélbe bocsátja. Alkotói közül az epesavak a zsírok emésztését segítik elő azok emulgeálásával. Színét a bilirubin és biliverdin festékanyagok (epefestékek) adják, amelyek a vörösvérsejtek hemoglobinja hem részegységének lebontása során keletkező, kiürülő végtermékei. Az epe 82%-át víz alkotja, melyben anorganikus ionok (Na+, K+, Cl−, HCO−3) vannak feloldva. Ennek következtében az epe pH-ja lúgos. A legfontosabb alkotóelemek az epesavas sók, elsősorban ezek osztják apró cseppekké a zsírokat (hidrotróp aktivitás). Ezeken kívül az epében még találunk koleszterint, foszfolipideket, enzimeket és festékanyagokat. Az epehólyagban tárolódó epéből a víz jelentős része felszívódik. Főleg az epehólyagban a besűrűsödő epéből kiváló anyagokból epekövek képződhetnek. Ha az epefesték-termelés kórosan fokozódik (fokozott vörösvérsejt-pusztuláskor), az epe kiürülése akadályozott (epeút-elzáródás) vagy a máj epekiválasztó kapacitása csökken (májgyulladás, toxikus májkárosodások) a vér fokozott epefestékszintje miatt sárgaság (icterus) jelenik meg. Az előbbi kiváltó okok szerint hemolitikus, obstrukciós és hepatocelluláris fő típusai vannak.

Szerepe a zsírok emésztésében

Az epe a nagy zsírcseppeket hidrotróp aktivitása révén apró cseppekké alakítja és így a zsírbontó enzimek (lipázok) könnyebben hozzáférnek a további bontás érdekében. Ezenkívül az epével távoznak a májból a vízben nem oldódó (víztaszító; hidrofób) anyagcsere-végtermékek.

Kapcsolódó cikkek

Források

  • Dr. Németh Anna Mária: Epebetegségek | Epebetegségek
  • Elődi Pál: Biokémia (Akadémiai Kiadó, Budapest 1980) ISBN 963-05-1792-2
  • William F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai (Medicina 1990) ISBN 963-241-783-6
  • Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Saunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6
  • Went István: Élettan (Medicina Kiadó 1962)