A mai világban a Edda (gyűjtemény) központi helyet foglal el a társadalomban. Akár személyes, akár szakmai vagy kulturális szinten, a Edda (gyűjtemény) jelentős hatással van életünkre. A történelem során a Edda (gyűjtemény) tanulmányozás, viták és viták tárgya volt, ami bizonyítja relevanciáját különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Edda (gyűjtemény) szerepét és a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A politikára gyakorolt hatásától a technológiai szerepvállalásig a Edda (gyűjtemény) döntő szerepet játszik abban, ahogyan a minket körülvevő világgal kommunikálunk. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Edda (gyűjtemény) hogyan fejlődött az idők során, és hogyan marad továbbra is érdeklődésre számot tartó téma.
Az Edda (óészaki Edda, t.sz. Eddur) két skandináv (óizlandi) gyűjteményes mű. Mindkét művet középkori, óizlandi nyelven írták le.
Eredetileg csak Snorri Sturluson a 13. század elején írt vagy összeállított műve (→ Prózai Edda) viselte az Edda nevet. Ez az északi germánok dalnokainak, a skaldoknak költészettani könyve. Három részből áll, mitológiai, stilisztikai és verstani kérdésekkel foglalkozik. Az északi germán mitológia legrészletesebb forrása.
1643-ban találtak egy másik Edda-szöveget, cím nélkül, amelyet Verses Eddának neveztek el. Szerzőjének Saemund Sigfusson (1056-1133) óizlandi egyházi tudóst vélték. Mitikus és mondai tárgyú énekei valószínűleg a 9-12. század között keletkeztek, és a germán költészet legősibb emlékeit tartalmazzák.[1] A 19. század elejétől nagy hatással volt a skandináv irodalomra.