A mai világban a Dzong építészet egyre fontosabb és fontosabb téma. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Dzong építészet olyan témává vált, amely az élet minden területéről és minden korosztályból hatással van az emberekre. Akár személyes, akár munkahelyi, akár társadalmi szférában, a Dzong építészet ma érdeklődés és vita tárgyává vált. Emiatt kulcsfontosságú a Dzong építészet-hez kapcsolódó szempontok teljes körű feltárása, hatásának megértése, valamint a lehetséges megoldások és jövőbeli kilátások elemzése. Ebben a cikkben a Dzong építészet különböző aspektusaival foglalkozunk, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a minket annyira foglalkoztató témáról.
A Dzong, más néven bhutáni erődítmény egy sajátos erődítménytípus, amely elsősorban Bhutánban és Tibetben fordul elő. Elsősorban a helyi hatalom székhelyeként és védelmeként szolgált. Éppen emiatt főként hegycsúcsokra építették őket, olyan helyek felé, ahonnan az ellenség érkezhetett.[1] Erőteljes szerkezet, magas, lejtős falak jellemzik. Előszeretettel alkalmazzák a vöröset, az okkert és a zöld színárnyalatokat. Sok rokon vonást mutat a hagyományos kínai építészettel.[2]