Dyson-gömb
Ebben a cikkben a Dyson-gömb témáját különböző szögekből és szemszögekből vizsgáljuk meg. A Dyson-gömb olyan téma, amely a történelem során nagy érdeklődést váltott ki, és különböző kontextusokban vita és vita tárgya volt. A cikkben végig elemezzük a Dyson-gömb különböző aspektusait, a társadalomra gyakorolt hatásától a lehetséges jövőbeli következményekig. Azt is megvizsgáljuk, hogy a Dyson-gömb hogyan fejlődött az idők során, és hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző aspektusait. Ennek a cikknek az a célja, hogy teljes és mélyreható áttekintést nyújtson a Dyson-gömb-ről, hogy az olvasó szélesebb és részletesebb megértse ezt a nagyon releváns témát.
A Dyson-gömb annak az elmélete, hogy értelmes lények olyan gömböt építenek egy csillag köré, ami annak minden kisugárzott energiáját felfogja, így hatalmas mennyiségű energiára tesznek szert. A kifejezést Freeman Dyson amerikai fizikus és matematikus alkotta meg 1960-ban.[1]
Megjelenése a kultúrában
A koncepció többféle médiumban megjelent: játékprogramokban, könyvekben, filmsorozatokban is láthatunk példát a Dyson-gömbre.
Néhány példa:
- Futurama c. sorozat (a földlakók az egész Föld köré védelmi héjat építenek a külső támadások ellen);
- Star Trek: Az új nemzedék egyik epizódja;
- Nemere István: Világok világa c. könyve.
- Moonfall c. film
Észlelése
Ha egy civilizáció energiagyűjtő héjat épít egy csillag köré, akkor az eltakarja a csillag fényét. Azonban, mivel végső soron minden energia hővé alakul, egy ilyen Dyson-gömb infravörös sugárzást bocsát ki magából. Ez már a Földről is érzékelhető az infravörös tartományban.
Voltak kezdetleges próbálkozások a Dyson-gömbök vagy más, a Kardasev-skálán 2. és 3. szintet elérő fejlettségű olyan, hasonlóan hatalmas szerkezetek létezésére utaló bizonyítékok után, amelyek megváltoztathatják a csillaguk színképét, azonban a megfigyelések még nem vezettek eredményre. A Fermilabnél létezik egy, a Dyson-gömbök keresésére létrehozott program,[2] de az ilyen kutatások kezdetlegesek, és nem teljes körűek.
Jegyzetek
- ↑ Freemann J. Dyson (1960). „Search for Artificial Stellar Sources of Infra-Red Radiation”. Science 131 (3414), 1667–1668. o. . DOI:10.1126/science.131.3414.1667. PMID 17780673. (Hozzáférés: 2017. október 29.)
- ↑ Fermilab Dyson-gömb kutató program. Fermi National Accelerator Laboratory. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
További információk
- Dyson sphere FAQ
- Dyson sphere
- Toroidal Dyson swarms simulations using Java applets
- FermiLab: IRAS-based whole sky upper limit on Dyson spheres, with a notable appendix on Dyson sphere engineering]
|
Ez a fizikai témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez a science-fiction témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |