Diszplázia

A Diszplázia keretein belül ennek a szempontnak a mai fontosságára kell reflektálni. Akár személyes, akár társadalmi, akár szakmai szinten, a Diszplázia döntő szerepet játszik mindennapi életünkben. Az eredetétől a mai társadalomban való relevanciájáig elengedhetetlen annak megértése, hogy a Diszplázia hogyan fejlődött az idők során, és milyen hatást gyakorol a modern világra. Ebben a cikkben a Diszplázia-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak hatását különböző kontextusokban, és átfogó képet nyújtunk a mai fontosságáról.

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A diszplázia a kéz bőrfodorszál-struktúrájának atipikus, örökletes rendellenessége.

A bőrléc-rendszer nem alkot összefüggő, hosszanti vonalakat, hanem fragmentumokra esik szét. Általában az ujjak első percén fordulnak elő (daktiloszkópiai értelemben vett első perc ahol a köröm is van), ritkábban a második-harmadik percen, legritkábban a tenyéren. A totális diszplázia, tehát mind a tíz ujj diszpláziás elváltozása ritka, nagyjából egymillió emberből egyszer fordul elő. Részleges diszplázia (egy vagy néhány ujj) nagyjából minden ezredik embernél fordul elő. A diszpláziás elváltozás egyedi és az élet során változatlan, tehát daktiloszkópiai azonosításra maradéktalanul alkalmas.

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.