Deep Space–2
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Deep Space–2 témát, amely téma az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Deep Space–2 eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig különböző tudományágak szakértői tanulmányozásának és elemzésének tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Deep Space–2 különböző nézőpontjait, valamint a történelmi és kulturális kontextusban való relevanciáját. Ezen túlmenően olyan konkrét szempontokba is belemélyedünk, amelyek segítenek jobban megérteni a Deep Space–2 jelentőségét ma, valamint a jövőre nézve lehetséges következményeit. Készüljön fel, hogy elmerüljön egy lenyűgöző utazásban a Deep Space–2 univerzumán keresztül!
| Deep Space–2 | |
 | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Űrügynökség | NASA |
| Gyártó | Jet Propulsion Laboratory |
| Küldetés típusa | penetrátor |
| Küldetés | |
| Célégitest | Mars |
| Indítás dátuma | 1999. január 3. |
| Indítás helye | USAF Cape Canaveral légibázis, 17. indítóállás |
| Hordozórakéta | Delta II |
| Megérkezés | 1999. december 3. |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 3,57 kg (indításnál) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Deep Space–2 témájú médiaállományokat. | |
A Deep Space–2 penetrátorokat a Mars Polar Lander szondával együtt indították a Marsra 1999. január 3-án. A két becsapódó szonda a NASA New Millennium-programjának része. 11 hónapos bolygóközi repülés után érkeztek meg a Marshoz 1999. december 3-án. Becsapódásuk után nem sikerült felvenni velük a kapcsolatot. A New Millennium-program korábbi sikeres küldetése a Deep Space–1.
A penetrátorok
A Deep Space–2 szondák két részből álltak. Az alsó rész hatolt be a marsi talajba, a felső rész a felszín felett maradt, hogy könnyebben sugározzon adatokat. Az alsó részben voltak a tudományos műszerek. A két részt egy kábel kötötte össze. Az áramot akkumulátorok állították elő. A penetrátorok 3.572 kg tömegűek voltak.
