Napjainkban a Dán Etelka a lakosság széles köre számára nagyon fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Dán Etelka példátlan jelentőségre tett szert a társadalmi, gazdasági és kulturális szférában. Akár egészséggel, politikával, oktatással vagy szórakoztatással összefüggésben beszélünk a Dán Etelka-ről, életünkre gyakorolt hatása és hatása tagadhatatlan. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Dán Etelka különböző szempontjait és perspektíváit, elemezve annak hatását és relevanciáját a mai világban.
Dán Etelka | |
Született | 1911. szeptember 7.[1] Budapest[1] |
Elhunyt | 1996 (84-85 évesen) London |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Tarján György (1936. november 3. – )[1] |
Foglalkozása | színész |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1932) |
Dán Etelka (Budapest, 1911. szeptember 7. – London, 1996.) színésznő. Húga Dán Klári színésznő.
Dán (Deutsch) Mayer Márton kultúrmérnök és Vörös Terézia lánya.[2] A Ráskai Lea leánygimnáziumban érettségizett. Bár nem készült színésznőnek, többször főszerepet játszott iskolai műkedvelő előadásokon. Egy tehetségkutató versenyen díjat nyert egy novellájával. Végül a színészi pálya mellett döntött. Már színinövendék korában vezető szerepet játszott a Nemzeti Színház Érdekek vására című darabjában. 1929 és 1932 között a Színművészeti Akadémia növendéke volt, majd a Magyar Színházhoz szerződött, de főszerephez az Andrássy úti Színházban jutott. 1934 őszétől a Király Színház tagja lett, de más színházakban is fellépett. A Royal Színházban A Pál utcai fiúk Nemecsek Ernőjét alakította nagy sikerrel.
A második világháború után Londonba költözött férjével.
Házastársa Tarján György színész, színházi rendező volt, akivel 1936. november 3-án Budapesten kötött házasságot.[3]