Ebben a cikkben elmélyülünk a Cressida (hold) lenyűgöző világában, feltárjuk annak számos oldalát, és elmélyülünk a modern társadalomban betöltött fontosságában. A kezdetektől a mai hatásig a Cressida (hold) kulcsfontosságú szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein, és minden korosztályra, kultúrára és társadalmi rétegre hatással volt. Ezen a vonalon elemezzük, hogyan fejlődött a Cressida (hold) az idők során, valamint jelentőségét különböző területeken, a politikától és a gazdaságtól a tudományig és a populáris kultúráig. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön egy izgalmas utazásban a Cressida (hold) történetén és jelenén keresztül, és fedezze fel relevanciáját és hatását a mai világra.
Cressida | |
![]() | |
A Voyager–2 1986-os felvételén | |
Felfedezése | |
Felfedező | Stephen Synnott |
Felfedezés ideje | 1986. január 9. |
Névadó | Cressida |
Ideiglenes név | S/1986 U 3 |
Pályaadatok | |
Fél nagytengely | 61 766,73 km |
Pálya excentricitása | 0,00036 |
Orbitális periódus | 0,463569601 nap |
Keringési periódus | 0,463569601 nap |
Inklináció | 0.006 ± 0.040° (Az Uránusz egyenlítőjéhez) |
Központi égitest | Uránusz |
Fizikai tulajdonságok | |
Átlagos átmérő | 80 km |
Tömeg | 3,4×1017 kg |
Felszíni gravitáció | 0,0013 m/s2 |
Albedó | 0,08 |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Cressida témájú médiaállományokat. | |
A Kresszida (angolul Cressida, korábbi nevén S/1986 U 3) az Uránusz negyedik holdja. Távolsága az Uránusz középpontjától kb. 61 760 km, átmérője pedig 80 km. A legtöbb Uránusz-holdhoz hasonlóan a Voyager–2 szonda fedezte fel 1986-ban. Nevét William Shakespeare Troilus és Cressida című művének hősnőjéről kapta.
Egyike azon kevés Uránusz-holdaknak, amelyeknek tömegét pontosan ismerjük. (A Cressida tömege 0,34·1018)[1][2]
A hold a következő 100 millió évben ütközhet a Desdemonával, az Uránusz egy másik holdjával, pályájuk hasonlósága miatt.[3]