Cognac (ital)

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Cognac, tulipán alakú pohárban

A cognac (ejtsd: konyak) tölgyfahordóban érlelt, eredetvédett francia borpárlat. Nevét előállítási helyéről, a franciaországi Cognac község borvidékéről kapta, melyet fehérbora, majd a belőle készült párlat tett híressé.

A cognac nemzetközi eredetvédelem alá esik, amely többek közt az Európai Unióra és az Amerikai Egyesült Államokra is kiterjed. Szabályozása nemcsak a termő- és előállítási területet, illetve a felhasználható szőlőfajtákat korlátozza, hanem a borpárlatok általános szabályozásánál jóval szigorúbb technológiai követelményeket is támaszt.

A köznyelvben a cognac után nevezik gyakran konyaknak az egyéb borpárlatokat is.

Jogi szabályozása

Az európai uniós szabályozás értelmében, a cognac nevet csak a szigorú feltételek teljesülése esetén viselheti az ital. A feltételek a következők:

• az előállítás módja legalább 300 éve változatlan;
• az italnak legalább 90%-a az Ugni Blanc, Folle Blanche vagy Colombard szőlőfajta borából kell készülnie, és a maradék 10%-ban is csupán a Folignan, Jurançon blanc, Meslier St-Francois (Blanc Ramé), Select, Montils, Sémillon szőlők borait jelentheti;
• rézüstben történő kétszeres lepárlással kell készülnie és francia tölgyfa hordóban kell legalább két éven át érlelődnie. (Maga a tölgyfa származhat Európa egyéb területeiről is, de Limoges városát érintve kell megérkezzen - az ilyen tölgyfát „limousin” tölgynek is nevezik.)

Azt a vidéket, mely jogosult cognacot előállítani, hat zónára osztják fel. A hat zóna egyfajta besorolás, mely utal az onnan származó cognac élvezeti értékére. Az elnevezéseik a következők, az elismertség csökkenő sorrendjében: Grande Champagne, Petite Champagne, Borderies, Fins Bois, Bon Bois és végül Bois Ordinaire.

A gyártási eljárás

A cognac a kiemelt vidékeken előállított fehér borok kétszeri lepárlásából készül. A bor nagyon száraz, savas, könnyű bor kell legyen, melynek tisztán történő elfogyasztása kevéssé kellemes, de lepárlásra megfelel. Csak és kizárólag a szűk lista szerinti szőlőfajták bora használható fel cognac előállítására. A lepárlás a hagyományoknak és az előírásoknak megfelelő rézüstökben történhet. A kétszeri lepárlás eredménye egy színtelen szesz, mely kb. 70% alkoholt tartalmaz.

A kifőzés végeztével legalább 2 éven át tölgyfa hordókban érlelni kell a párlatot, mielőtt azt cognacnak lehet nevezni és értékesítésre kerülhet.

A végterméket általában 40% alkohol tartalmúra hígítják, tiszta desztillált víz felhasználásával.

Legvégül a különböző cognacokból kikeverik (vagy más szóval házasítják) az értékesítésre szánt italt, biztosítva, hogy az ízek teljessége adott legyen minden egyes évjáratban. Mindegyik gyártónál dolgozik egy kóstoló mester, aki a keverék összeállítását határozza meg, és ő felelős azért, hogy az adott termék íze pontosan megegyezzen az ugyanott évtizedekkel korábban előállított cognac ízével.

A cognac korát a keverékben szereplő legfiatalabb alkotó kora határozza meg.

Fokozatok

A BNIC (Bureau National Interprofessionnel du Cognac) a következő minőségi kategóriákat különbözteti meg:

• VS - Very Special (nagyon különleges) - *** három csillag - a legfiatalabb összetevője is legalább 2 évig hordóban érlelt
• VSOP - Very Superior Old Pale (nagyon kitűnő régi cognac) - a legfiatalabb összetevője is legalább 4 évig hordóban érlelődött, de az átlagos kora ennél sokkal magasabb
• Napoléon - a legfiatalabb összetevője is legalább 6 évig érlelődött. Nem összetévesztendő a "Napoléon Cognac"-kal, ami a Courvoisier egy változata.
• XO - Extra Old (rendkívül régi) - a legfiatalabb összetevő legalább 10 évig érlelt. (Korábban ez az időtartam 6 év volt. Volt egy 2019. március 31-én letelt átmeneti időszak, amelyen belül az ital továbbra is viselhette az elnevezést, amennyiben 2018. március 18-a előtt palackozták.)
• X.X.O. (Extra Extra Old) - a legfiatalabb összetevője is legalább 14 évig érlelődött.

Kapcsolódó szócikkek

• Borpárlat

Jegyzetek

1. ↑ Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról
2. ↑ 27 C.F.R. § 5.22 The standards of identity.. Justia US Laws. (Hozzáférés: 2010. október 21.)

Források

• Marton Szabolcs: Az égetett szeszek és az emberiség, Bába Kiadó, Szeged, 2002, ISBN 963-9347-75-2

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Cognac (drink) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Égetett szesz
Ízesítetlen párlatok
Agávé	Tequila • Mezcal • Bacanora
Cukornád	Cachaça • Charanda • Guaro • Rum
Gabona	Pajcsiu • Korn • Sörpárlat • Vodka • Whisky • Skót whisky • Ír whisky • Amerikai whisky • Kanadai whisky • Japán whisky
Gabona vagy egyéb	Finomszesz • Vodka • Sócsú • Szodzsu
Gyümölcs	Boukha (füge) • Calvados (alma) • Borókapárlat • Gyümölcspárlat • Kirschwasser (meggy) • Medronho (szamóca) • Pálinka • Szilvapárlat • Țuică (szilva)
Szőlőmust/bor	Armagnac • Borpárlat • Cognac • Pisco
Szőlőtörköly	Grappa • Orujo • Törkölypálinka • Tsikoudia • Tsipouro (ánizzsal is) • Zivania
Ízesítő hozzávalókkal készült párlatok
Ánizs	Abszint • bolgár masztika • Úzó • Pastis • Tsipouro (ánizs nélkül is) • török raki
Boróka	Borovicska • Gin • Jenever
Egyéb hozzávalók	Akvavit (fűszerkömény)
Likőrök
Cukor és ízesítők	Limoncello (citromhéj) • görög masztika (masztixgyanta) • Rompope (tojás) • Pastis (csillagánizs és édesgyökér) • Triple sec (keserűnarancshéj) • Sambuca (csillagánizs)